Kopin Katalin: Kilenc évtized a művészet vonzásában. Pirk Jánosné Remsey Ágnes (1915-2010) és a Remseyek - PMMI - Ferenczy Múzeum kiadványai 33. (Szentendre, 2011)
A Remsey család barátaik társaságában a Gödöllői parkban, 1927 körül között megvalósítják az új embertípust és az új életformát”.u „Mindennek alapja az önismeret, az öntudat, majd az ember gyakorlati, erkölcsi, művészi és szellemi képességeinek kiművelése - vallotta Nagy Sándor a gödöllői művészekkel egyetemben, akiknek e négy terület egysége - a művészi munkában megvalósulva alapelve volt.”'6 A kolónia lelke és tanácsadója, mindenkit szeretettel befogadó teoretikusa, Körösfői-Kriesch Aladár kitűnően zongorázott, műtermében vasárnaponként zenedélutánokat rendeztek. Ugyancsak náluk, éveken át hetente kétszer felolvasásokat tartottak a kolónia tagjai számára, s mindezeken felül „évente egyszer kosztümös estély volt a műteremben. Egy nagy szekrény tele volt népviseleti és történelmi kosztümökkel, ez utóbbiakat ő tervezte korhű minták, képek után.”'6 Ezt a minden művészeti ágra nyitott műtermi életet később a Remseyek folytatták Erdő utcai házukban. A gödöllői művésztelep 1901-től 1920-ig, Körösfői-Kriesch Aladár haláláig élte történetének első, a későbbi évtizedekre is meghatározó erejű korszakát. Az I. világháború szétzilálta ugyan a kolóniát, de az időtálló szellemi értékek nagy része más körülmények és feltételek között újrarendeződött. A háború Remsey Jenő képzőművészeti és literátori munkásságán egyaránt mély nyomot hagyott. Az orosz fronton egy ideig hadifestőként dolgozott Vaszary János és Mednyánszky László festőművészek társaságában. Sebesültek című képéért megkapta a főváros jubileumi nagydíját,17 Az eszeveszettek címmel pedig 1916-ban háborúellenes drámát írt,18 majd amikor két és fél év után hazajött a frontról, megfogadta, hogy tíz évig csak bibliai témájú képeket fest.19 A kolónia örökségének folytatója: Remsey Jenő A magukat Körösfői-Kriesch Aladár szellemi követőinek tartó művészek - élükön Remsey Jenővel - már Körösfői halálának évében, 1920-ban megalapították a 15. századi itáliai festőről elnevezett Cennini Társaságot, majd 1924-ben a Spirituális Művészek Szövetségét. Programjukat Remsey így foglalta össze: „A spirituális művészet (...) új embert, új életet és új művészetet hirdet, mely fölemeli az embert a sárból, és újra isteni méltóságra emeli őt, az örök Szépség és az örök Igazság erejével. ’w Remsey Jenő 1920-ban kiállított műveivel kapcsolatban Elek Artúr a Nyugatban úgy fogalmazott, hogy a festőben „diszharmóniás érzések kavarogtak, kiengesztelhetetlen
