Kopin Katalin: Kilenc évtized a művészet vonzásában. Pirk Jánosné Remsey Ágnes (1915-2010) és a Remseyek - PMMI - Ferenczy Múzeum kiadványai 33. (Szentendre, 2011)

február, III. évf. 2. sz. 24. о.; Balogh Géza: A bábjáték Magyarországon. A Mesebarlangtól a Budapest Bábszínházig. Budapest, Vince Kiadó, 2010. 49 o.; Balogh Géza: Ország Lili (1926-1978). Art Limes, Bábok és bábuk, 2003/1. sz. 41. o.

19 Obrazcov-kiállitás katalógus. A Magyar Bábjátékosok Szövetsége rendezésében. 1950. szeptember 16 - október 15.; Magyar Bábjátékosok Szövetsége: Mit jelent a magyar báb-mozgalomnak Obrazcov magyarországi vendégszereplése. Művelt Nép, 1950. május, I. évf. 3. sz. 13-14. o.

20 Révai József: A Művelt Nép megjelenéséhez. Művelt Nép, 1950. március, I. évf. 1. sz. 1-2. o.

21 Országos színjátszó és bábjátszó értekezlet. Művelt Nép, 1952. október, II. évf. 10. sz. 11. o.; Rudas Béláné: A Népművészeti Intézet dokumentációs munkája. Művelt Nép, 1952. április, III. évf. 4 sz. 28. o.; Bőd László: Országos bábbemutató. Müveit Nép, 1952. június, III. évf. 6. sz. 27. o.

22 Kovács Vera: Bábjátékosaink a járási kultúrversenyre készülnek. Müveit Nép, 1951. december, II. évf. 12. sz. 29. o.

23 Uo.

24 Ezúton is köszönöm Gajdó Tamás színháztörténésznek, hogy értékes észrevételeivel segítette a tanulmány létrejöttét. Gajdó Tamás: Hatvan éves a Budapest Bábszínház. Méltó kötet az évfordulóra: A bábjáték Magyarországon. Art Limes, Báb-tár XI. 2010/2. sz. 177.0.

25 Remsey Ágnes a marionettszínház második korszakában már nem vesz részt. 1939-ben Palotás Műhely néven önálló szőnyegszövő műhelyt alapít, majd 1949-ben családjával Szentendrére költözik.

26 Pituk József Viktórián (Selmecbánya, 1906. február 18. - Budapest, 1991. február 19.), festő, grafikus 1928-1932: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Glatz Oszkár.

27 Remsey András közlése szerint mind Blattner Gézával, mind Rév István Árpáddal személyesen is találkoztak. Rév István Árpádnak faragott bábjaikat is megmutatták, aki szakmai tanácsokkal látta el őket.

28 „Itt kell megemlítenünk a kis színpad szenzációs világítási technikáját. Külön rivalda, szuffita és többszínű oldalvílágítással rendelkezett, minek segítségével akár kék, lila, zöld éjszakába, vagy lángvörösbe lehetett a színteret borítani. Volt ezen kívül reostátja is, mivel a fényt fokozatosan erősíteni, vagy gyengíteni

lehetett. Nyugodtan mondhatjuk, bármelyik nagy színházzal felvehette a versenyt. Mindez fővilágosító mesterünknek, Tóth Jóskának volt köszönhető.” Remsey Iván: A Remsey Bábszínház története, í. m. 73. o.

29 Wilhelm Hauff (1802. november 29,-1827. november 18.) német író, meseíró. Három gyűjteményt (almanachot) adott ki meséiből, amelyek világszerte ismertté váltak. Művei: A gólyakalifa, A kis Mukk története, A spessarti fogadó. Kosáryné Réz Lola: Wilhelm Hauff. Nyugat, 1924.15-16. sz.

30 A Sein Alasnam herceg és a Szellemek Királya című darab eredeti háttérdíszlete fennmaradt, a bábjátékot több archív fotó is megörökítette. Méret: 140 x 246 m, tempera, akvarell, karton.

31 A bábjátszás Magyarországon, i. m. 101. o.; Balogh Géza: Abábjáték Magyarországon. A Mesebarlangtól a Budapest Bábszínházig, i. m. 28. o.

32 A bizottság tagjai: Muharay Elemér, Kós Lajos - az Iparművészeti Főiskola tanára, Szokolay Béla - a Népművelési Intézet marionett szakértője, Hídvégi Lajos - a Pest Megyei Tanács Művelődési Osztályának vezetője.

33 A fotó A Zsugori, Fajankó meg az okos Szamár című mesejáték próbáját örökítette meg. Müveit Nép, 1952. október. III. évf. 10. sz. hátsó borító.

34 A bábjátszás Magyarországon, i. m. 101. o.

35 Interjú Remsey Andrással. Kérdező: Török Katalin, Kopin Katalin, Gödöllő, 2011. április 5.

36 dr. Szilágyi Dezső 1952-től a Népművelési Intézet lektora és szerkesztője, számos bábjátékkal foglalkozó tanulmány szerzője. 1958 augusztusától az 1991/92-es évad végéig vezeti az Állami Bábszínházát. Balogh Géza: A bábjáték Magyarországon. A Mesebarlangtól a Budapest Bábszínházig, i. m. 89. o.

37 Révai József: A Művelt Nép megjelenéséhez. Művelt Nép, 1950. március, I. évf. 1. sz. 2. o.

38 A csoport tevékenységét méltató írás azt érzékelteti, hogy a bábos szakíró kortársak értékelték és elismerték a Remsey család bábművészetét, ám a kor kívánalmainak megfelelően az utolsó bekezdésben mégis elmarasztalják polgári értékrendjüket és az általuk képviselt szellemiséget. A bábjátszás Magyarországon, i. m. 101. o.

28