Kopin Katalin: Kilenc évtized a művészet vonzásában. Pirk Jánosné Remsey Ágnes (1915-2010) és a Remseyek - PMMI - Ferenczy Múzeum kiadványai 33. (Szentendre, 2011)
intézmény (Gödöllői járási kultúrház, Erdőigazgatóság) felügyelete alá vonni. Remsey Iván arról is említést tesz, hogy a Népművelési Intézet 1952-től havonta rendszeresen instruktort küldött ki irányításukra, így többször is megfordult műhelyükben dr. Szilágyi Dezső, az Állami Bábszínház későbbi igazgatója.36 Az 1950-es években a Müveit Nép számos újságcikke foglalkozik a kulturális életet fenyegető „veszélyekkel”, melyek között első helyen áll a széles néprétegektől való elhatárolódás: „Az arisztokratizmus, a népnek való hátrafordítás, a régi szűk értelmiségi és polgári kultúrközönségre való orientálódás veszélye, a kulturális beltenyészet veszélye."37 Vélhetően hasonló szempontok szerint ítélték meg a csoport szellemiségét és módszereit A bábjátszás Magyarországon című kötet vonatkozó bekezdésében is: „Remseyék köze! 20 évig egy bizonyos szellemben és módszerrel dolgoztak, ezt hirtelen kívülrőt nehéz megváltoztatni, úgy hogy egy helyesebb elképzelést belülről is elfogadjanak. Ha ez lassú folyamatban ugyan, de megtörténik, Remseyék valóban egyedülálló produkciókra lesznek képesek. Annát is inkább reméljük ezt, mert a fejlődő, egyre jobban magára találó magyar bábművészet nem nélkülözheti az itthon amúgyis kevesek által müveit marionett-bábjátékot.,<38 A Remsey Marionettszínház 1953-ig működött és tartott előadásokat, a család tagjainak egyéni életútja során a későbbiekben is fontos szerepet tölt be a bábkészítés és -játszás, ám ennek ismertetése már túlmutat e tanulmány keretein. A marionettszínház működésének megszűnését a kedvezőtlen kultúrpolitikai légkör, az előrelépés lehetőségének hiánya, valamint az egyéni életutakban bekövetkező változások eredményezték. A Remsey család valamennyi tagja több művészeti ágban tevékenykedett egyidejűleg - az irodalom, a képzőművészet, az iparművészet, a zeneművészet valamennyiük életében fontos szerepet kapott -, a hangsúlyok és prioritások azonban időről időre átalakultak. Bábjelenet Remseyné Sipos Ilma Hollandi nevű bábfigurájával, 1947-53 között A Remsey család marionettszínháza nem lépett a korszak kultúrpolitikája által elvárt útra, megőrizte szellemi függetlenségét és alkotói szabadságát. A bábkészítés és bábjátszás iránti szenvedélyük ugyan nem vált megélhetési forrássá, de autonóm, belső igényből táplálkozó tevékenységük egy fontos és megkerülhetetlen fejezettel gazdagította a magyarországi bábjátszás történetét. A gödöllői kolónia hagyományait folytató, annak termékenyítő szellemiségéből táplálkozó marionettszínház, a művésztelep sokoldalú, összművészeti arculatát árnyalja és gazdagítja, értékes forrásul szolgálva az életmódbeli, valamint a művészeti, nevelési elvek gyakorlatba ültetéséről. 25