Kopin Katalin: Kilenc évtized a művészet vonzásában. Pirk Jánosné Remsey Ágnes (1915-2010) és a Remseyek - PMMI - Ferenczy Múzeum kiadványai 33. (Szentendre, 2011)
leánya, Dr. Kriesch Margit, aki végzettségét tekintve gyermekorvos és szülésznő volt, igen nagy népszerűségnek örvendett a gödöllői gyermekek körében. A nagyobb házi ünnepségeknek ő volt a szervezője és lebonyolítója, és rendszeresen tartott bábelőadásokat is.9 „Nem túlzók, ha azt mondom, hogy ezek az előadások jelentették számomra a »mesék csodaszínházát« - az elsőt -, amit soha nem felejt el az ember. Ezeken nőttem fel. Itt kaptam először csókot a bábjátéktól.”- írja Remsey Iván emlékiratában.10 Remsey Iván kezdeményezésében édesapja, Jenő és nővére, Ágnes is részt vett. A gödöllői Erdő utcai családi ház műtermében színpadot ácsoltak, babákat és figurákat zsinóroztak fel. Bábjaik között volt az a Tóbiás nevű figura, amit Remsey Gizella készített és ajándékozott unokaöccseinek. A legtöbb báb ebben az időben felzsinórozott játékfigura volt (Primadonna, Puli kutya, Tóbiás bácsi, Kocsmáros, Szamár), de önállóan is próbálkoztak bábok készítésével.11 A Néger figurához kezet-lábat faragtak, Liszt Ferenc fejét agyagból mintázták, az első teljes egészében sajátkészítésű báb a Kínai figura volt. A ruhákat Ágnes varrta. Hamarosan felvetődött egy egész estét betöltő műsor kérdése. Ekkor még nem összefüggő történeteket vagy jeleneteket adtak elő a bábokkal, hanem helyzetgyakorlatokat, látványos mozgáselemeket, „cirkuszi” mutatványokat. Remsey Iván kéziratában közli 1935. januári előadásuk színlapját, melyen a „Tóbiás bácsi színháza” elnevezés szerepel.12 A műsorszámokhoz díszletek is készültek. Az „Éjjeli őrjárat” című számban egyaránt használtak marionettfigurákat és kesztyűbábokat is, melyeket ebben az időben bibabo figuráknak neveztek.13 Az 1955-ben megjelent bábtörténeti kiadvány a Remsey bábszínház első korszakát így foglalja össze: „Vagy két évig »produkálták magukat« az ismerősök körében; a bábok és a »darabok« egyaránt a saját műhelyükben készültek. Rövid számokat dolgoztak ki, amelyek legtöbbször még jelenetté sem érhettek. Remseyék célja nem a színházi, dialogizált, cselekményes játék volt, hanem mindössze az ember moz-A Remsey Marionettszínház tagjai próba közben, 1947- 53 között gásának karikaturisztikus báb-áttétele.“14 A családi bábszínház első korszakáról Remsey Ágnes is megemlékezik Nem tárgy, nem élőlény című könyvében.15 Egyik legsikeresebb jelenetük a zenei aláfestéssel bemutatott „Liszt Ferenc zongorázik” című műsorszám volt, melyet Podreccáék hatására adtak elő.16 Az 1935-ös évben havonta, kéthetente tartott bábelőadásokat igen nagy érdeklődés kísérte. A közönség a művésztelep tagjaiból, a barátok és szomszédok soraiból verbuválódott. Többek között jelen volt Körösfői-Kriesch Aladárné és gyermekei, valamint a Sztélék család számos tagja.17 Bábjáték és kultúrpolitika Néhány gondolat erejéig érdemes elemezni a korszak bábos közegét és kultúrpolitikáját, hogy megértsük, milyen szellemi és kulturális légkör vette körül a Remsey család tagjait második bábszínházuk megalapításakor. A hivatásos magyarországi bábjátszást 1947-ben intézményesítik, úgy, hogy a magyar bábjáték korábbi eredményeit és törekvéseit 21
