Csukovits Anita (szerk.): "Több nyelven, egy akarattal…"Népi és nemzetiségi kultúra a Kádár-korszakban (Szentendre, 2011)

a hetvenes évek elejétől kezdve (az 1960-as évek végén párthatározatban lefektetett) új nemzetiségi kultúrpolitika létrejöttét. A politikai hatalom a korábbi évtizedekben az „automatizmusban” látta a nemzetiségi kérdés megoldását. Eszerint nem létezik külön nemzetiségi kérdés, hiszen az állam az egyes nemzetiségeknek éppen annyi jogot biztosít, mint a többségi nemzet tagjainak. Emellett úgy vélték, a mezőgazdaság szocialista átalakítása is a nemzetiségi kérdés megszűnését segíti elő: „A túlnyomó többségben paraszti jellegű nemzetiségi lakosság a termelőszövetkezetek gazdasági, politikai megszilárdulása következtében egyre nagyobb szerepet játszik az adott terület társadalmi, politikai, gazdasági életében. A nemzetiségi kérdés - a szó régi értelmében - megszűnt, a nemzetiségi lakosság problémái lényegében azonossá váltak más néprétegek problémáival. ”47

47 Az MSZMP KB Kulturális Osztályának javaslata az Agitációs és Propaganda Bizottság számára a nemzetiségek között végzendő politikai, oktatási és kulturális munkáról az 1958. október 7-én hozott határozat módosítására. Budapest, 1966. március 25.382. Idézi: Kaltenecker Krisztina: ForrásgyOjtemény Magyarország nemzetiség-politikai kultúrájáról. Kisebbségkutatás, 2003.4.780..

48

Nagytarcsai táncosok I 1970-es évek I magántulajdon, Nagytarcsa