Mazányi Judit: Egytől egyig szita. A Szentendrei Grafikai Műhely 30 éves jubileumi kiállítása, 2010. július 9 - augusztus 22. - PMMI Ferenczy Múzeum kiadványai 30. (Szentendre, 2010)
kívül hagyva kívánt a szociális ellátás biztosítása érdekében forrásokhoz jutni, illetve megszabadulni a jelentős ingatlanvagyon fenntartási költségeitől. Ezeknek a törekvéseknek a jegyében Szentendrén a műhelyen kívül a Régi Művésztelep szintén majdnem felszámolásra és ingatlana eladásra került. Ugyancsak ezzel egy időben szűnt meg a múzeum működtetési joga a Művésztelepi Galériában.83 A felszámolási kísérletnek a művészek és a múzeum is keményen ellenálltak, megakadályozva a műhely kiürítését.84 A művészek képviseletében, a műhely első művészeti vezetője, Farkas Adám írt a műhely történetét vázoló levelet a MÁK Közalapítvány vagyonhasznosításért is felelős, akkori kuratóriumi elnökének. Székely Gábornak.85 A sajtóban megjelenő cikkek szintén megkérdőjelezték a MÁK eljárásának létjogosultságát.86 A múzeum mindeközben lelkesen kereste azt a közös fenntartásra vonatkozó megállapodást, amely a műhely területének jogos használatát jogi értelemben is bizonyította volna. A különböző archívumokban megtaláltuk a megállapodás másolatait, csak egyetlen aprócska hiánya volt mindegyiknek - mint erre már korábban utaltunk -, egyiken sem volt rajta Vészits Ferencnek, a Művészeti Alap igazgatójának aláírása. Végül, a múzeum közvetett bizonyítékokkal igazolta, hogy a megállapodásban foglaltak többékevésbé ténylegesen megvalósultak a gyakorlatban. A nagyobb botrány elkerülésének érdekében a MÁK meghátrált, és 1998 nyarán megállapodást kötött a PMMI-vel a műhely helyiségeinek határozatlan idejű, ingyenes használatra, de további anyagi támogatást már nem biztosított a tevékenységhez.87 Nem kellett azonban hosszú időt várni arra, hogy a nagy értékű Fő téri ingatlan MÁK általi hasznosítása újra napirendre ne kerüljön. Fliába volt a 1998-as határozatlan időre kötött megállapodásban, hogy azt csak akkor lehet felmondani, ha a múzeum nem művészeti célokra hasznosítja az ingatlanrészt, Flajósné dr. Vértes Antónia, a Közalapítvány igazgatója 2002 őszén egyoldalúan felbontotta a megállapodást az épület életveszélyessé vált tetőszerkezetére hivatkozva.88 A múzeum saját szakértőjével is megvizsgáltatta az épület állapotát, aki arra a következtetésre jutott, hogy bár életveszély nem áll fenn, a felújítás mielőbbi megkezdése indokolt lehet. Amint más iratokból kiderül, a felmondás hátterében a MÁK és a Szentendrei Galéria Kft. akkori vezetője, Erdész László közötti 2002 tavaszán létrejött bérleti szerződés állt, mely szerint a több éve megroppant tetőszerkezet felújítási munkálatait finanszírozni képtelen Közalapítvány a bérlővel abban egyezett meg, hogy a bérlő saját költségére elvégezteti a munkát, amiért cserében hosszú időn keresztül bérleti díj megfizetése nélkül használhatja a teljes ingatlant.89 Ennek eredményeként született egy - a MÁK által megfogalmazott - megállapodás a múzeum és a Közalapítvány között a végleges kiköltöztetésről. Ez azonban olyan egyoldalú kikötéseket tartalmazott a műhely felújítás utáni visszaköltözésének vagy új helyen történő elhelyezésének garanciái nélkül, amelyek - az előző esethez hasonlóan - a műhely teljes felszámolásához vezetett volna.90 A láthatóan lehetetlen helyzet megoldásának érdekében Simon László megyei múzeumigazgató egyeztető megbeszélést hívott össze az érdekelt felek részvételével. Ezen a megbeszélésen a műhely új helyszíneként elsősorban a pár évvel korábban felavatott és a város tulajdonában álló MűvészetMalom erre a célra kialakított helyisége, másodsorban a MÁK tulajdonában lévő és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (továbbiakban MAOE) által működtetett Régi Művésztelep egyik helyisége merült fel. Mindkét variáció további egyeztetéseket igényelt.91 A két héttel későbbi, az előzőhöz hasonló részvevőkkel lezajlott tárgyaláson a MűvészetMalomban bérleti díj fejében történő elhelyezés került előtérbe. A MÁK és MAOE is vállalta volna egy hosszabb távra szóló bérlet költségének előre, egy összegben történő megfizetését. A tárgyalásokon mind a múzeum, mind a művészek képviselői egyetértettek abban, hogy a kiköltöztetést akkor lehet végrehajtani, ha a műhely megállapodással biztosított új helye megvan, mégpedig Szentendrén belül. A polgármester, hezitálva a város és a művészek érdekei között, a városi közgyűlés elé terjesztette a MűvészetMalomban történő elhelyezés javaslatát, amelyet azonban a 23
