Reznák Erzsébet: Ceglédi bibliográfia - Ceglédi füzetek 35. (Cegléd, 2010)

Tartalom

műveket. Mai tudásunk szerint egyébként 1748-ban jelent meg az első olyan nyomtatott összeállítás, amely Ceglédről is tartalmaz egy rövid leírást. A legtöbb kiadásért járó képzeletbeli díj viszont Losontzi István „Hármas kis-tükör..." című művét illeti, amely több, mint negyven alkalommal látott napvilágot és szolgált tananyagul az ebből a tankönyvből tanuló diákok okulására.

Az egyes témaköröket felsoroló tartalomjegyzéken kívül a név- és a tárgymutató segíti az Olvasót a bibliográfiában való eligazodásban. A névmutató nemcsak a szerzők nevét sorolja fel, hanem azokét a személyekét is, akikről a bibliográfia egyes tételei szólnak; ez utóbbiak nevét dőlt betű jelzi. A tárgymutatóból kikereshetőek a konkrét adatok - pl. korszak, intézmény, műfaj stb. és a sort még hosszan lehetne folytatni. Az összeállítás az önálló köteteken kívül tartalmazza a leggyakrabban olvasott szakfolyóiratok (Századok, Ethnographia, Agrártörténeti Szemle, Honismeret stb.) cikkeit is, de még azokat a könyveket is, amelyeknek egy-egy fejezetébe belefoglalták Ceglédet. A gyakrabban emlegetett kötetek címe rövidítve, az egy-egy alkalommal előforduló kiadványoké viszont teljes egészében olvasható a szövegben. Két alkalommal - szintén a célszerű felhasználás érdekében - a könyv fejezeteinek teljes címjegyzékét feltünteti a bibliográfia. A szabályostól kissé eltérő címleírásokban megmaradtak a kiadók eredeti rövidítései és megmaradt a város nevének régies (Czegléd) helyesírása is. Az abcsorrendet olykor az időrend váltja fel és az egyes szerzők egymás után kiadott művei is ez utóbbi rendszer szerint sorakoznak egymás után. Néhány rövid, dőlt betűvel szedett megjegyzés szintén a teljesebb tájékoztatást szolgálja.

A kiadványok lelőhelye is megérdemel egy bekezdést. Az kétségtelen, hogy az Országos Széchényi Könyvtárban található a legteljesebb gyűjtemény; legalábbis a régebbi könyvek itt biztos, hogy fellelhetőek. Hasznos segítséget jelentett az Országos Pedagógiai Könyvtár anyagának végignézése: itt az iskolai évkönyvek nagy mennyiségét őrizték meg. A Ceglédi Városi Könyvtár helytörténeti állományában ugyancsak lelhet pótolhatatlan darabokra a kutató: köszönet illeti a könyvtár valamennyi segítőkész munkatársát. Jellegéből adódóan kihagyhatatlan a ceglédi Kossuth Múzeum könyvtára és történeti dokumentációs gyűjteménye: itt 1917-ben kezdték meg a szakszerű gyűjtést. Természetesen nélkülözhetetlen a világháló, amely a keresést könnyíti meg, bár azért soha nem pótolhatja a szó eredeti értelmében vett történeti kutatást.

A jelen bibliográfia a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága és Cegléd Város Önkormányzata együttműködésének keretében jött létre, amely a Kossuth Múzeum gyűjteményének fejlesztését és a város történetére irányuló kutatásokat ösztönzi. A Ceglédi Füzetek ezen legújabb darabja előmunkálat ahhoz a tervezett kiadványhoz, mely a város történetének kevésbé ismert fejezeteit kívánja bemutatni a 21. századi újszerű kívánalmaknak megfelelően. Köszönet illeti mindkét intézményt a támogatásért, valamint a Gerjepart Kiadót szakszerű tanácsaiért.

Cegléd, 2010. február 28.

6