Reznák Erzsébet: Ceglédi bibliográfia - Ceglédi füzetek 35. (Cegléd, 2010)
Tartalom
A ceglédi bibliográfia összeállítása - a műfaj jellegéből adódóan - befejezhetetlen vállalkozás. Egyszerűbb talán felsorolni azokat műveket, amelyek nem kerültek bele ebbe a kiadványba. Nem szerepelnek itt a helyi sajtó termékei, sem az azokban megjelent cikkek, mert az előbbiek címjegyzéke egy korábban megjelent kötetben már hozzáférhető, az utóbbiak pedig még kiadásra várnak. Kimaradtak ezúttal azok a szerzők is, akik kötődnek ugyan Ceglédhez - mert itt születtek vagy itt élnek -, de írásaik tematikája nem kapcsolódik a városhoz. Nincsenek benne a bibliográfiában a lexikonok, az országos statisztikák, helységnévtárak és útikönyvek. A Pest megyei kiadványok közül is csak azok jelentenek kivételt, amelyek érdemben foglalkoznak Cegléd történetével. Nagyon rövid a külföldön kiadott művek jegyzéke; bár ezek a könyvek feltehetően soha nem jelentettek tetemes mennyiséget. Nem teljes a „Szépirodalom" című fejezet, hiszen az ismétlődések elkerülése érdekében és a minőség védelmében határt kellett szabni a mennyiségnek. A kiadványok példányszáma, terjedelme és terjesztése nem, a nyilvánossága viszont szintén szempontot jelentett a válogatásnál. Csak azok az írások szerepelnek a bibliográfiában, amelyeket legalább egy családnál nagyobb közösség érdeklődésére számítva állított össze a szerzőjük vagy a szerkesztőjük. Magától adódott viszont a ceglédi bibliográfia tematikája. Helytörténet, Kossuthkultusz, iskolai évkönyvek, a helyi társadalom változásai, a régészet: a legtöbb cím ezekben a fejezetekben olvasható. Olykor nem könnyű eldönteni, hogy egy-egy írás melyik témakörbe tartozik: ilyen a Kossuth Lajosról és az 1848-as magyar forradalomról szóló kiadványok gyűjteménye. Különös viszont, hogy a város nevével kapcsolatban oly gyakran emlegetett Dózsa György-féle ceglédi beszédről az előbbieknél jóval kevesebb szerző emlékezett meg a műveiben. Egyetlen címmel szerepel a geológia, az igazságszolgáltatás, a térkép, a tűzoltóság és az I. világháború a tartalomjegyzékben; ez azonban természetesen nem mindig jelent egyetlen, e témával foglalkozó művet. A kiadványok szerzői ugyanis gyakran ábrázolnak egy-egy részletet az előbbiek közül is az összefoglaló helytörténeti munkákban. A több kiadást megért, különböző formában és helyen megjelent kiadványok a lehetőség szerint első megjelenésük alapján találhatóak meg a bibliográfiában. Az ésszerűség azonban azt diktálta, hogy a címleírás egészüljön ki a hozzáférhető példányok adataival, hiszen az érdeklődők feltehetően kézbe is akarják venni az idézett 5
