Balogh László: Balogh László retrospektív kiállítása. 2010. január 23 - március 15. MűvészetMalom, Szentendre (Szentendre, 2010)
Szemelvények a művészről szóló irodalomból
SZEMELVÉNYEK A MŰVÉSZRŐL SZÓLÓ IRODALOMBÓL (Barcsay Jenő, Németh Lajos, Frank János, Szakolczay Lajos írásai) BARCSAYJENŐ: Életműve töretlen, egyetlen hang sem zavarta meg, ezért tudott maradéktalanul kiteljesedni. A magyar grafikusok élvonalához tartozó, legegyénibb grafikusaink egyike. Rajzai egyediek. A vizuális gondolkodás legközvetlenebb eszközével él, mert ez felel meg a természetének, egyéniségének, mondanivalóinak egyaránt. Ha szükségét érzi, akkor a vázlatszerű feljegyzésektől, az egyszerű vonalrajzoktól, az összefüggéseket kereső fehér-fekete foltokig a rajz összes lehetőségeit felhasználja. A természetben érzékelt jelenségekkel való kapcsolatát mindig megtartja, még akkor is, amikor kénytelen eltávolodni tőlük. Művei sokszor sokat sejtetőek, az ember fantáziájára bízza a kép gondolati és formai kiegészítését. A dolgok mögött mindig ott van az a valami, amit emberinek nevezünk. Életműve a magyar művészet szerves része. Balogh László grafikái, Élet és Irodalom, 1974. június 15. NÉMETH LAJOS: Balogh László nem csupán születése jogán, hanem a szó szellemi értelmében is szentendrei festő. Számára Szentendre és Barcsay összefonódott a konstruktivizmussal. Új művei azt bizonyítják, hogy hű marad a konstruktív tradícióhoz. Komponálási szándéka, vizuális logikája mutatja, hogy mind szuverénebbül beszéli e sajátjává vált formanyelvet. Szintetizálni tudja a konstruktivitást a dekorativitással. Balogh Lászlónál nem egy mester, hanem a genius loci értékeinek vállalásáról van szó. Erre tanította Barcsay és Szentendre szelleme. Nagy tradíciót vállalt és annak méltó folytatója. Életművet vallhat magáénak e kiváló művész... К iá llitásm eg nyitó, 1990 FRANK JÁNOS: ÉLETMŰVE TÖRETLEN Szentendrei muzeológus koromban, az ötvenes évek elején gyakori, kedves vendégem volt Balogh László festőnövendék, rajzaival is a kiállítóterem falán. Itt köszönöm meg - késve -, hogy a Ferenczy Károly Múzeum (akkor így hívták) grafikai munkáit ingyen csinálta nekem. Balogh olyan szentendrei festő, aki Szentendrén született, az-óta is ott él. A főiskolai hallgató azóta hatvanéves lett, életmű-kiállítását gyűjtötte össze a Szentendrei Képtár. Egységes tárlatot rendezett Hann Ferenc a képtár összes termében, pedig van itt városkép, alakos festészet, tollrajz, alkalmazott grafika, de elsősorban síkkonstruktivizmus; asszociatív tényezőkkel árnyalva. A hatvanas évek kontúrozott zsíros, nehéz okkersárga szentendrei városképei tiszteletkörök Barcsay Jenő előtt, Barcsay-stílus nélkül. A Rab Ráby háza (1960) ezerszer megfestett, ezerszer lefényképezett motívumát Balogh egészen másképp adta elő, nehezen utánozható egyszerűséggel. Látképei után visszavonult saját stílusának főirányába, a síkgeometriába. Aztán, ha kedve volt rá, messzi-messzi kirándulásokra indult, hogy megint hazataláljon. A Közelítés (1974) piros16
