Csukovits Anita (szerk.): "Memento mori". A PMMI Tragor Ignác Múzeum"Memento mori"állandó kiállításának foglalkoztató füzete (Szentendre, 2009)
XIII. A VÁCI DOMONKOS KRIPTA SZAKRÁLIS TÁRGYAI A barokk kor emberének vallásossága magától értetődő és mélyen megélt volt. Az ima, a keresztvetés, a misén és körmeneten való részvétel, a gyónás és szentáldozás, a fogadalmak és felajánlások tétele az élet természetes része volt. Az egyéni áhítatot segítették elő az otthon szakrális tárgyai. A hagyatéki leltárak tanúsága szerint a 18. századi otthonok falait több, Jézust, Szűz Máriát, kedvelt szenteket ábrázoló szentkép, valamint szenteltvíztartó díszítette. A korszak emberének mindennapi áhítatáról, hitélethez kötődő tárgyairól sok érdekességet árulnak el a váci domonkos kripta leletei. Az elhunytak kezébe adva, kezére hurkolva szinte minden esetben megtalálható volt a rózsafüzér; használtak, hiányosak és újak, magból, fa üveg-, csontgolyókból összefűzöttek, gyöngyház-berakásosak. Az előkerült tárgyak imatartalmuk szerint is többfélék: tizenöt tizedes, 168 szemből álló szentolvasó, hét tizedes, 73 szemből álló Szűz Mária hét fájdalmát és hét örömét megjelenítő rózsafüzér és 33 szemes kisolvasó is előfordul. A rózsafüzért lezáró keresztek fából, fémből, a két anyag kombinációjából, vagy fa alapon gyöngyház-berakással készültek. Néhány rózsafüzér éremmel záródik, de előfordult csontból faragott halálfej is. A gyöngyházlapokon is látható vallásos ábrázolás: korpuszt, vagy Krisztus kínszenvedésének eszközeit vésték a gyöngyházba. A másik általánosan előforduló szakrális jellegű temetési melléklet a kézbe adott feszület. A leggyakoribb típus a fa keresztre erősített fémöntvény korpusz, amely a haláleset bekövetkezte előtt valószínűleg lakásdísz volt, a hátoldalon levő fémkarika erre utal. Egyértelműen a temetésre vásárolták a viaszból öntött sérülékeny kézbeli keresztet, mely tartós használatra alkalmatlan. Néhány selyem skapuláré (a Kármelita rend által elterjesztett vállruha, tulajdonképpen szalagon a ruha alatt hordott textilre nyomtatott, Szűz Máriát és a gyermek Jézust ábrázoló szentkép) papír szentkép, ereklyetartó vall még a korabeli váci polgárok vallásosságáról. A korszak kedvelt szentje volt a tárgyak tanúsága szerint Páduai Szent Antal, Nepomuki Szent János, Szent Ferenc, Szent Rozália, vagy a ma már kevésbé ismert Szent Anasztáziusz. A KIÁLLÍTÁSBAN LÁTHATÓ EGY APRÓ NEPOMUKI SZENT JÁNOS EREKLYE. TUDOD MIRŐL NEVEZETES A SZENT? HOL LÁTTAD MÁR SZOBRÁT? .................................................................................... MIT JELENT A FESZÜLETEKEN OLVASHATÓ INRI FELIRAT ÉS MIT JELKÉPEZ A KERESZT TÖVÉBEN LÁTHATÓ KOPONYA? ............................................................................................... Ml A KÜLÖNBSÉG A SZENTKÉP ÉS A SKAPULÁRÉ KÖZÖTT? ríj an bit J^aupten u-n# Xt luiwr n лщ«п irt C rí [a AiutftPutyntP- íWftem iff nut aíU ** " ' " ‘ Szentkép Szentkép Viaszfeszület Rózsafüzér 4Щ s щ * m Rózsafüzér stigmákkal Feszület Skapuláré
