Csukovits Anita (szerk.): "Memento mori". A PMMI Tragor Ignác Múzeum"Memento mori"állandó kiállításának foglalkoztató füzete (Szentendre, 2009)
IX. Egészség és betegség A 18. századi polgár számára a járványok jelentették a legnagyobb kihívást. A halálozások leggyakoribb okának számított a tüdőbaj, a pestis, a vérhas, a himlő és a torokgyík. A hatóságok vesztegzárral, fertőtlenítéssel, a higiénia megteremtésével próbáltak védekezni a járványok ellen. így volt ez Vácott is. 1709-ben - vagy ahogyan akkoriban nevezték - a nagy „mirigyhalál" évében, itt is a pestissel kellett szembenézniük. A pestis - más néven dögvész - a Yersinia pestis nevű baktérium által okozott betegség. Kórokozója főként a patkánybolháról kerülhet át emberre, de cseppfertőzéssel is terjed. Az 1709-es pestisjárványban 395-en haltak meg. A második nagy pestisjárvány 1740-1741-ben pusztított Vácott. A török kiűzését követően a hazatérő katonaság hurcolta be az országba 1738-ban. Vácott 1740. augusztus 14. és 1741. február 5. között 385 áldozatot követelt a fekete halál. A város ekkor emeltetett fogadalmi kápolnát Szent Rókus tiszteletére, míg a másik két pestistől védő szent, Sebestyén és Rozália szobra a Szentháromság szoborcsoporton található. A tbc fertőzöttek száma a 18. században ugrásszerűen megnőtt. A Fehérek temploma kriptájában talált tetemek közel kétharmadánál kimutatható ez a betegség. Akadtak azonban olyanok is, akik fertőzöttségük ellenére magas kort éltek meg, és más betegség volt a halálozásuk oka. A 18. században a terhesség és a szülés is nagy veszélyekkel járt: átlagosan minden 4. szülés az anya, az újszülött, vagy mindkettejük halálával végződött. A gyógyítással, az egészség megőrzésével a 18. századi polgár is foglalkozott. Az Althann-féle telekkönyvben szereplő egyik házat egyszerűen csak a bába házaként említik. 1720-tól „borbély" dolgozott a városban. A sebészborbély a gyógyításnak egy, abban a korban meglehetősen gyakori formáját űzte, eret vágott a betegen, hogy ezáltal a betegséget okozó nedvek eltávozzanak a szervezetből. 1738-tól működött a „szegénykóroda", amely egyszerre vállalta fel a szegények és elesettek, valamint a betegek gondozását. 12 beteget tudtak ellátni. A következő évben a váci sebészborbélyok megalakították saját céhüket, azaz érdekvédelmi szervezetüket. A betegek gondozását Nyugat Európában a Szent Kamillról elnevezett rend vállalta fel. 1758-ban Vácra hívták a kamillánusokat. Mivel sem a rendház, sem a kóroda nem épült fel, 1761-ben Győrbe távozott a rend. Két évvel később egy másik, ugyancsak a betegek gondozásával foglalkozó rendet hívtak Vácra. Az irgalmasok kórháza és rendháza 1779-ben készült el. Ebben a főtéri épületben nyílt meg a város első gyógyszertára, amelyet ugyancsak az irgalmasok működtettek. 1779-ben 5 szülésznő, 1 irgalmas rendi „gyógyorvos", 1 sebészorvos dolgozott a sebészborbélyokon kívül a városban. MIVEL PRÓBÁLT MEG VÉDEKEZNI A KOR EMBERE A PESTIS ELLEN? KIKNEK A VÉDŐSZENTJE SZENT RÓKUS? ..................................................... Ml LEHETETT EGY 18. SZÁZADI BÁBA TÁSKÁJÁBAN? ............................ Szent Rókus Betegápolás korabeli váci szentképen Pestistől védő szentkép Patikaedény és érvágó
