Ruzsa György: Bronzba zárt áhítat. Az orosz fémikonok művészete és teológiája (Szentendre, 2009)
Rogyin Szemjonovics Hrusztaljov három jelzett ikonja
Ebben a nagy öntőműhelyben Je. Ja. Zotova kutatásai alapján feltételezhetjük, hogy a vezető mesterek egyike Rogyion Szemjonovics Hrusztaljov volt.1’1 Dolgozott ott még egy vezető mester, ám neki csak eddig még feloldhatatlan monogramját ismerjük: С.И.Б. azaz Sz. I. B. Ezzel a jelzéssel (pont nélkül, ponttal vagy pontokkal) Je. Ja. Zotova tizenegy ikont sorol fel a moszkvai Rubljov Múzeum gyűjteményéből.16 Ilyen jelzést látunk egy fémkereszten, mely az esztergomi Keresztény Múzeumban, letétben található.171 Rogyion Szemjonovics Hrusztaljov művein többféle, cirill betűs jelzést használt: M.RC.X., P.C.X., P.X., P.C., de volt olyan eset is, amikor vezetéknevét is kiírta. Életéről keveset tudunk, és ezek az adatok is gyakran bizonytalanok. Ilyen jelzésekkel az 1870-es és 1880-as években számos munkán találkozhatunk. P. С. X. jelzés van például az esztergomi Keresztény Múzeum letéti gyűjteményében lévő „Szentháromság” ikonon is.181 M. P. С. X. jelzést találunk a Jeckel gyűjtemény „Három Hierarcha” elnevezésű ikonján.191 Adatunk van arról, hogy 1883-ban Hrusztaljov Je. P. Petrova műhelyében dolgozott.1101 Igen valószínű, hogy életének utolsó - ám jelentős - szakaszában M. I. Szokolova alkalmazásában állt.1111 Egy „Istenszülő az el nem hamvadó csipkebokor” ikonon például megtaláljuk az MC jelet, továbbá а Ч.Р. / C.X. jelet, mely а «Чеканил Родион Семёнович Хрусталёв» kifejezésre utal.1121 Ugyanezek a jelek találhatók meg az Opdebeeck gyűjtemény „Julitta és Cyricus szentekkel” ikonján.1131 P. X. és 3 / CC láthatók egy moszkvai magángyűjtemény keresztjén, melyet a sötétkék zománc többféle színárnyalatával díszítettek.1’41 Je. Ja. Zotova szerint már a 20. század elején, Hrusztaljov életének befejező szakaszában készült, ugyancsak egy moszkvai magángyűjtemény „Vízkereszt ikonja”, melyen M. P. С. X. és 3 / C jelek vannak1’51. A bemutatásra került első ikon1’61 Krisztus keresztelését ábrázolja. Középen a ruhátlan Krisztust láthatjuk a Jordán folyóban, bal oldalt Keresztelő Szent János, jobb oldalt pedig három angyal helyezkedik el. Fent az Atyaisten felhők között jelenik meg. Az ikonon a szokásostól eltérően nem találunk jelenetet megnevező feliratot. Az ikont többszörös keretsáv övezi. A legszélesebben alul, bal oldalt figyelhető meg Rogyion Szemjonovics Hrusztaljov jelzése: M. P. С. X. Ebből az M а мастер, vagyis a mester szó rövidítése. Az ikont finom kontúrvonalak alkalmazása és igen magas technikai szintű kivitelezés jellemzi. Ehhez az alkotáshoz feltűnően közel áll a Jeckel gyűjtemény Krisztus keresztelése ikonja.1’71 Méreteik is pontosan megegyeznek. Ugyanezeket a finom kontúrvonalakat láthatjuk itt is. A szignó ugyancsak balra lent, a legszélesebb keretsávon található. Szintén négybetűs és négy ponttal ellátott: M. P. С. X. A különbség pusztán csak az, hogy a bemutatott ikonon zománcot nem találunk, míg a Jeckel gyűjtemény ikonja sokszínű zománccal díszített. A második ikonllSl Krisztus mennybemenetelét jeleníti meg. Fent, felhőkön a mennybeemelkedő Krisztust láthatjuk négy angyallal. Lent az Istenszülő angyalokkal és apostolokkal. A keretmező alsó széles sávján baloldalt Rogyion Szemjonovics Hrusztaljov jelzése olvasható: M. P. С. X. Az első és az utolsó betű igen kopott, alig látható. Ezt az ikont is finom kontúrvonalak alkalmazása és igen magas szintű technikai kivitelezés jellemzi. Rogyion Szemjonovics Hrusztaljov általában zománccal díszített ikonokat készített, itt az ikon bal alsó sarkában fehér zománc nyomai sejthetők. Az ikon hátlapján
