Ottományi Katalin: Képek a múltból. Az elmúlt évek ásatásaiból Pest megyében (Szentendre, 2008)
„HUN KORSZAK" Kr. u. 400-454 (Kr. e. 6100-4500) (Kr. e. 4500-2700) (Kr. e. 2700/2500-800) 04. század utolsó harmadától az 5. század közepéig különböző népcsoportok éltek a volt Pannonia területén. Továbbélő rómaiakat, határőrszolgálatra betelepített szomszédos germánokat és szarmatákat, valamint hunok elől menekülő és foederatiként letelepített keleti gotokat és alánokat találunk itt. A 430-as évek elején hivatalosan is átadták a rómaiak Pannóniát a hunoknak, így a század középső harmadában Attila hun birodalmához tartozott ez a terület. A hun vezető rétegre jellemző leletek már régóta ismertek Pest megyéből (pl. áldozati üst Törteiről, aranyozott cikádafibula Csömörről, íjászsír Szobról stb.). A hun viselet hatott a különböző alán és germán népcsoportokra, így leletanyaguk is keveredik egymással. Új kerámiaformák és díszítések tűnnek fel már a 4. század utolsó harmadában és válnak egyre gyakoribbá az 5. század folyamán. Mohazöld üvegedényeket tesznek a sírokba és új ékszerek illetve viseleti tárgyak jelennek meg. (Pl. csontfésűk, bordás hátú tükrök stb.) A fibulatípusok is átalakulnak: aláhajtott lábú és cikádafibulák, nagy ezüstlemezes fibulák tűnnek fel a női viseletben. Az új keleti népesség új viseletét is hozott magával, ahol a nők is hordtak kerek fémcsattal összefogott öveket, csizmákat és övükről tarsoly illetve tűzkészség lógott le. Némely tárgy etnikumjelző is lehet, de többségük egységes nemzetközi divat részét képezte az 5. század első felében. Pest megyében a limestáborok, őrtornyok felső rétegében és a hozzájuk tartozó temetők anyagában már a 4. század utolsó harmadától kimutatható a barbárok jelenléte (pl. Visegrád, Szentendre, Leányfalu, Budakalász, Százhalombatta stb.). E katonák és családtagjaik hagyatéka még a római-barbár együttélés bizonyítékai. Az 5. század első felére-közepére tehető magányos sírok illetve sírcsoportok viszont már a keletről jött hódítókhoz köthetők (pl. Százhalombatta, Szob, Visegrád). E sírok számát gyarapították az elmúlt évek újabb ásatásai egyrészt az МО-s útgyűrű nyomvonalán (pl. Ecser, Maglód, Budakalász), másrészt ipari és lakóparkok területén (pl. Pátyon és Budaörsön). Biatorbágyon pedig egy 4. század végi-5. század eleji településrészlet látott napvilágot. • Ottományi Katalin Képek: 1. Félköríves fogójú csontfésű Biatorbágyról 2. Ékkőberakásos polyeder fülbevalópár (Ecser 6. Ih.) 3. Római gödörbe beásott sír a 4-5. század fordulójáról (Budaörs, Kamaraerdei-dűlő) 4. Besimított díszítésű korsó a Visegrád-gizellamajori erődből
