Ottományi Katalin: Képek a múltból. Az elmúlt évek ásatásaiból Pest megyében (Szentendre, 2008)
нянин Római temető (Malom-dűlő) Pátyon 500-2700) (Kr. e. 2700/2500-800) 2. mafejes fibulával tűzték össze vállukon a köpenyt, derekukon pedig bronzveretes, csatos övét viseltek. A nőket felékszerezve, nyaklánccal, fülbevalóval, karperecekkel és gyűrűkkel tették a sírba. Különösen gazdagok a kettős temetkezések, amelyekbe valószínűleg házaspárokat temettek. A temető és a telep között többosztatú árokrendszer húzódott. A temető nagy részét a 7-8. századi avar, illetve 10-12. századi honfoglaló és Árpád-kori temetkezés alkotta. • Ottományi Katalin A teleptől nyugatra, a dombtetőn előkerült a telephez tartozó temető is, az M1-es autópálya két oldalán (ásatásvezető: Maróti Éva). Eddig 910, különböző korszakba sorolható sírt tártunk fel (bronzkor, kelta, római, 5. századi, avar, honfoglalás kora, Árpád-kor). A kora római sírok kezdetben csontvázas temetkezések, majd római hatásra a 2-3. században áttértek a hamvasztásra. Bepecsételt tálak, festett korsók, kis illatszeres üvegek, mécsesek és ládikaveretek kerültek a sírokba. A bennszülött nők vállukon két szárnyas fibulát viseltek. Néha kör illetve négyzet alakú árkokkal vették körbe e kora római sírokat. A sírok fölé állított feliratos sztéléket később beépítették a kőládasírokba. A kereszténység hatására a 3-4. században ismét előtérbe kerül a csontvázas temetkezés. Az egyszerű földsírok mellett gazdagabb tégla- illetve kőláda sírokat találunk. A halottak lábához étel-ital mellékletet tettek szürke vagy mázas korsókban, tálakban és kis bögrékben. A férfiak hagy
