Ottományi Katalin: Képek a múltból. Az elmúlt évek ásatásaiból Pest megyében (Szentendre, 2008)
(Kr. e. 6100-4500) (Kr. e. 4500-2700) (Kr. e. 2700/2500-800) О római korban Pest megye területén a Duna két partján különböző kultúrájú népeket találunk. A jobb part négy évszázadon át a Római Birodalomhoz tartozott, Pannonia Inferior, majd a 4. században Valeria provincia néven. Bal partján pedig, a Barbaricumban germán (kvád) illetve szarmata törzsek laktak. Pannonia a Római Birodalom határprovinciája volt. Bár már Augustus császár leírta, hogy a pannonok törzseit a római nép uralma alá hajtotta és a Birodalom határait a Dunáig kitolta, valójában Pannonia provinciát, mely nevét a fő ellenségként levert pannonokról kapta, csak Claudius császár szervezte meg a Kr. u. 1. sz. közepén. A Duna menti limes vonal kiépítése pedig még később, a század 70-es éveiben, a Flaviusok uralkodása alatt következett be. Ez a limesrendszer táborokkal és őrtornyokkal erődítve Aquincumtól Visegrádig megyénk területén halad végig. A limes útmaradványai, mérföldkövek és kavicsos, köves útfelszín ma is látható még helyenként. A katonai táborok mellett civil települések (vicus militaris) és temetők létesültek. A limes mentén új ásatás a szigetmonostor-horányi hídfőállásnál és a szentendrei tábor területén folyt az elmúlt években. Egy új provincia megszervezésekor a rómaiak mindig új közigazgatási formákat hoztak létre. A provinciák területét felmérték és territóriumokat jelöltek ki rajta. Például külön territóriuma volt a civitas eraviscorumnak, Aquincum városának és a katonaságnak. A territóriumokon belül kisebb közigazgatási egységek - pagusok (kerületek) - és ezen belül ún. vicusok, falvak alakultak ki. Két ilyen nagyobb vicust kutattunk az utóbbi években Budaörs és Páty területén. A budaörsinek a nevét is megőrizte egy feliratos oltárkő. Mind a két telep az Aquincumból Flóriánén keresztül Savariába vezető út mentén létesült, melynek vonalát villák és temetkezések sora jelzi. Ezen út menti telepek lakói, és a villagazdaságok birtokosai a helyi bennszülött lakosság mellett a leszerelt veteránok és a környező városok, esetünkben Aquincum város tisztségviselői voltak. A római kultúra hatása mind a temetkezésben (sírkőállítás szokása, hamvasztás) mind az építkezésben (kőépítkezés, padlófűtés stb) megmutatkozik. Aquincumból, a provincia székhelyéről római termékekkel, kerámiával, üvegekkel, ékszerekkel stb. látták el az egész környéket. Legjobb állapotban a temetők sírjaiban maradtak ránk ezek a tárgyak. (Pl. bronzedénykészlet a biatorbágyi temetőből.) A 4. század végén-5. század elején a limes szerepe fokozatosan csökkent. A védősereg elbarbárosodott és létszámuk egyre fogyott. Az őrtornyok nagy részét feladták, a táborokat leszűkítették. • Ottományi Katalin Képek: 1. Festett dörzstál a budaörsi telepről 2. A Laurlacumban elhunyt katona szarkofágja Budaörsről (5/2.Ih.) 3. P. Aelius Victorinus síroltára Budakesziről (416. Ih.) 4. A budaörsi négykerekű kocsi rekonstrukciója (Mráv Zsolt) 2. 3. RÓMAI KOR Kr. u.1-4.század
