Ottományi Katalin: Képek a múltból. Az elmúlt évek ásatásaiból Pest megyében (Szentendre, 2008)

(Kr. e. 6100-4500)

(Kr. e. 4500-2700)

(Kr. e. 2700/2500-800)

alkotta, egészen a markomann háborúkig. Több ilyen továbbélő kelta telepet tártunk fel az utóbbi években Pest megyében, ahol a római épületek ráépültek a korábbi kelta házakra, gödrökre, így a telep szerkezete már nem állapítható meg.

ros-fehér festett, grafitos, besimított és kézzel formált kerámiával.

A budaörsi Kamaraerdei- I dűlőben 2002-2003. évben feltárt kelta telep az egyetlen nyoma Budaörs határában az eraviszkuszok megtelepedésének. Az eraviszkusz település házai és tárolóvermei a patak menti déli részen, mindenütt a római teleppel keveredve kerülnek elő (kb. 35 obj.). Több sorban, lekerekített téglalap illetve ovális alakú földbemélyített házakat találunk, köztük szemétgödrökkel és

j^L

К tárolóvermekkel. Két házat Augustus-kori terra sigillatatöredék keltez (Kr. e. 20-Kr. u. 14), bizonyítva az itt élt kelta lakosság és a Római Birodalom közötti kereskedelmet, Pannonia provincia megalakulása előtt.

A • Ottományi Katalin

Képek:

1. Augustus-kori terra sigillata-talp töredéke Primionis mester névbélyegével

2. Mintás, festett töredék

3. Madárcsőrös fibula

4. Sávos, vörös-fehér festett edény

5. Besimított, belső díszítésű tál Л

6. Kézzel formált fazék plasztikus díszítéssel ^

7. Kora vaskori gödör, kelta ház és római kőépület egymás fölött a budaörsi telepen

8. Nagy, tojás alakú korongolt fazék

imtm

Az eraviszkusz telepek nagy része tovább élt a római kor első két évszázadában is. A kora császárkorban a vidéki lakosság többségét Pannóniában ez a kelta népesség

Érden az M6-os autópálya nyomvonalán (9/16. Ih.), a feltárás ÉNy-i szélén félkörívben követték egymást a késő kelta mély, méhkas alakú vermek, bennük pi-Továbbélő eraviszkusz telepek (Budaörs)