Ottományi Katalin: Képek a múltból. Az elmúlt évek ásatásaiból Pest megyében (Szentendre, 2008)
(Kr. e. 6100-4500) (Kr. e. 4500-2700) (Kr. e. 2700/2500-800) О késő vaskorban, a Kr. e. 5-4. század fordulóján törtek be a Nyugat-Dunántúlra az első kelta népcsoportok. Az ezt követő évtizedekben a - már az írott történelemben is szereplő - kelta nép megszállta az egész Kárpátmedencét. A törzsszövetségben élő kelták a gazdasági fejlettség magas fokára jutottak el: hozzájuk kapcsolódik a vas tömeges felhasználása, ők használtak először vasból készült ásót, ekepapucsot, kaszát, ollót, szőlőmetsző kést. A kelták terjesztették el a fazekaskorong általános használatát a Dunántúlon. Görög és római mintára pénzt is vertek, melynek igen szép példányai ismertek Pest megyéből (Vác, Tahitótfalu, Biatorbágy, Százhalombatta). A korai kelta periódusból az újabb évek ásatásai során több településrészlet és néhány szép temetkezés látott napvilágot. (Ld. МО-s útgyűrű keleti szakasza, Solymár.) A hódító rómaiak különböző kelta és illyr törzseket találtak a későbbi Pannonia provincia területén. Pest megyében a kelta eraviszkuszók éltek a LT-D periódusban (Kr. e. 1. sz. második fele-Kr. u. 1. sz. közepe). Mivel Pannonia északi részének elfoglalása békés körülmények között zajlott le, az eraviszkuszok is megmaradtak eredeti helyükön. Északi és keleti határuk a Duna volt, nyugaton az illyr azalusokkal, délen a kelta Hercuniates törzzsel voltak szomszédosak. Telepeik közül megyénk területén főleg nyíltszíni falvakat, illetve tanyaszerű kis telepeket ismerünk, melyek a patakok két partját illetve a Duna-partot kísérik végig. A korábbi erődített, magaslati telepeket tovább használták (pl. Százhalombatta), de újak is épültek a Kr. e. 1. század folyamán. Törzsi központjuk a sánccal erődített, gellérthegyi oppidum volt. • Otto mányi Katalin Képek: 1. Késő kelta fibula Biatorbágyról (Káposztás-dűlő) 2. Korai kelta fibula a solymári temetőből 3. Ékszerek a solymári temetőből 4. Kelta vaslándzsa a budakalászi Zöld-barlangból KELTÁK (La-Тёпе kor) ■