Ottományi Katalin: Képek a múltból. Az elmúlt évek ásatásaiból Pest megyében (Szentendre, 2008)
... ■ц '11 ". ЩЩЩ1ЩШЯШШШЯЩ l(Kr. e. 6100-4500) Я Kora vaskori falu a Benta völgyében (Érd-Hosszúföldek) (Kr. e. 4500-2700) (Kr. e. 2700/2500-800) 2004-ben, a tervezett M6-os autópálya nyomvonalán lévő, 1672 objektumból álló, több korszakos lelőhelyen került elő a Magyarországon eddig feltárt legnagyobb kora vaskori telep. (Ásatásvezető: Ottományi Katalin). A Hallstatt-kori közel 100 objektumból kiemelkedik egy hamvasztásos sír, mely magányosan áll a telep közepén, az egyik ház mellett. A kúpos nyakú, grafitmázas urnák és tál alapján a HaC1-től megjelenő síktemetőkhöz köthető. A másfél tucat, félig földbe mélyített ház belső szerkezetére vonatkozóan kevés információval rendelkezünk, ugyanakkor a telepszerkezet bizonyos sajátosságai jól megfigyelhetőek. A házak kisebb csoportokat alkotnak. A leggazdagabb leletanyagú objektumot, a szövőműhelyt jól láthatóan, szorosan veszi körbe a házak és gödrök csoportja. A 43 szövőszéknehezéket tartalmazó műhely legkülönlegesebb lelete egy unikális, poncolt markolatú, rövid pengéjű vaskés. Fontos keltező értékű lelet, az egyik házból előkerült Navicella-fibulatöredék és egy másik, gödörben talált, bronzlánccal összekötött Navicella-fibulapár (HaC2 és D1 fázis). Párhu zamai Észak-ltáliából ismertek. • A telep kerámiaanyagában a továbbélő urnamezős hagyományok - mint például a síkozott és turbántekercses peremű tálak - mellett az új hallstatti elemek is jelen vannak. Ld. tölcséres nyakú edények, a szarvacskás füles tálak, kalenderberg típusú fazekak és a szitulák, a díszítő elemek közül a grafitmázas, háló és sávminták, a lencse alakú benyomkodások, besimított vonalsávok, girlandok, árkolt és osztott bütykök, lécek, pseudo-bucchero áru. Korongolt illetve utánkorongolt áruk nincsenek. Az anyagból teljesen hiányoznak az egykorú Hallstatt-anyagokban megjelenő szignifikáns preszkíta vagy szkíta-trák elemek. A teljes leletanyag alapján a telep mindenképpen egykorú a Százhalombatta- Sáncalja lelőhelyen lokalizált kora vaskori földvárral és az ahhoz tartózó halomsírmezővel. Ennek az erődített telepnek a virágkora a feltárt sírok alapján a HaC2/D1 fázisra tehető. Ez a meghatározás a mi telepünkre is igaznak tekinthető. A két lelőhely légvonalban mért távolsága másfél kilométer, ami erősen megalapozza azt a hipotézist, miszerint a Benta-völgyi telep a földvár, műhely körzeteként értelmezhető. • Tóth-Vásárhelyi Máté
