Ottományi Katalin: Képek a múltból. Az elmúlt évek ásatásaiból Pest megyében (Szentendre, 2008)

... ■ц '11 ". ЩЩЩ1ЩШЯШШШЯЩ l(Kr. e. 6100-4500) Я Kora vaskori falu a Benta völgyében (Érd-Hosszúföldek) (Kr. e. 4500-2700) (Kr. e. 2700/2500-800) 2004-ben, a tervezett M6-os autópálya nyomvonalán lévő, 1672 objektumból álló, több korszakos lelőhelyen került elő a Magyarországon eddig feltárt legnagyobb kora vasko­ri telep. (Ásatásvezető: Ottományi Katalin). A Hallstatt-kori közel 100 objektumból kiemelkedik egy hamvasztásos sír, mely magányosan áll a telep közepén, az egyik ház mellett. A kúpos nyakú, grafitmázas urnák és tál alapján a HaC1-től megjelenő síktemetőkhöz köthető. A másfél tucat, félig földbe mélyített ház belső szerkezetére vonatkozóan kevés informá­cióval rendelkezünk, ugyanakkor a telepszerkezet bizonyos sajátosságai jól megfigyelhetőek. A házak kisebb csoportokat alkotnak. A leg­gazdagabb leletanyagú objektumot, a szövőműhelyt jól láthatóan, szorosan veszi körbe a házak és gödrök cso­portja. A 43 szövőszéknehezéket tartalmazó műhely legkülönle­gesebb lelete egy unikális, poncolt markolatú, rövid pengéjű vaskés. Fontos keltező értékű lelet, az egyik házból elő­került Navicella-fibula­­töredék és egy másik, gö­dörben talált, bronzlánccal összekötött Navicella-fibula­­pár (HaC2 és D1 fázis). Párhu zamai Észak-ltáliából ismertek. • A telep kerámiaanyagában a továbbélő urnamezős hagyo­mányok - mint például a síkozott és turbántekercses peremű tálak - mellett az új hallstatti elemek is jelen vannak. Ld. tölcsé­­res nyakú edények, a szarvacskás füles tálak, kalenderberg típusú fazekak és a szitulák, a díszítő elemek közül a grafitmá­zas, háló és sávminták, a lencse alakú benyomkodások, besi­mított vonalsávok, girlandok, árkolt és osztott bütykök, lécek, pseudo-bucchero áru. Korongolt illetve utánkorongolt áruk nincsenek. Az anyag­ból teljesen hiányoznak az egykorú Hallstatt-anyagokban megjelenő szignifikáns preszkíta vagy szkí­­ta-trák elemek. A teljes leletanyag alapján a telep min­denképpen egykorú a Százhalombatta- Sáncalja lelőhelyen lokalizált kora vaskori földvárral és az ahhoz tartó­zó halomsírmezővel. Ennek az erődített telepnek a virágko­ra a feltárt sírok alapján a HaC2/D1 fázisra tehető. Ez a meghatározás a mi telepünkre is igaznak tekinthető. A két lelőhely légvonalban mért távol­sága másfél kilométer, ami erősen megalapozza azt a hi­potézist, miszerint a Benta-völgyi telep a földvár, műhely körzeteként értelmezhető. • Tóth-Vásárhelyi Máté

Next

/
Thumbnails
Contents