Ottományi Katalin: Képek a múltból. Az elmúlt évek ásatásaiból Pest megyében (Szentendre, 2008)
Budaörsi urnasírok (Kamaraerdei-dűlő) (Kr. e. 8/7-1. sz. vége) (Kr. u. 400-454) (Kr. u. 454-568)(Kr. u. 568-811/829) Képek: 1. Csontkorcsolyapár 2. Kibontott urnasírok 3. Késő bronzkori tárolóedény 4. Turbántekercses tál és urna a sírokból 5. Tárolóverem edényekkel A késő bronzkorban, az urnamezős kultúra népe lakott Budaörs, Kamaraerdei-dűlő területén, a Hosszúréti-patak partján. Telepükhöz néhány tárolóverem és szemétgödör tartozik. A tárolóvermekbe néha 5-6 ép edényt is helyeztek. Gyakran lefedték a nagyobb fazekakat tálakkal. Lakóházakat nemigen találtunk, talán némelyik mély és nagy kerek gödör tartható lakógödörnek. Az egyikből például egy csontkorcsolyapár, félkész csonteszközök és több szép, fényes fekete grafítos bevonatú, síkozott peremű edény került elő. Két gödörben is volt rontott kerámiatöredék, ami a helyi gyártást bizonyítja. Nem egyenletesen és összefüggően lakott a terület. A telep súlypontja a patakhoz közelebbi részen, a római kőépületek között és alatt van. A korai gödrök a telep keleti felén helyezkednek el, elszórtan. A fiatalabbak pedig inkább a lelőhely középső részén egymás mellett. A 2002-2003. évi feltárás során mintegy 200 objektum került elő e periódusból. Az urnasíros temetkezés, melyről a kultúra nevét kapta csak egy kis, 20 síros csoporttal képviselteti magát Budaörsön. Általában egy nagyobb edénybe a hamvakat helyezték és mellé vagy rá egy, többnyire turbántekercses díszítésű tálat tettek. Ékszer ritkán található a sírokban, esetleg egy-egy bronzgyűrű vagy gyöngy. A telep és temető edényeinek jellegzetes formái a közép-Duna-vidéki urnamezős kultúra Ha. A vége - B1 időszakának (a dunántúli váli kultúra) jellemző típusait mutatják (Kr. e. 12-10. század). A kerámiaanyag szorosan kapcsolódik az ausztriai és morva területeken elterjedt Velatice és a későbbi Rodoli—Stillfriedkultúrához is. Ottomanyi Katalin
