Ottományi Katalin: Képek a múltból. Az elmúlt évek ásatásaiból Pest megyében (Szentendre, 2008)
(Kr. e. 4500-2700) BRONZKOR (Kr. e. 2700/2500-800) Érd-Hosszúföldek területén 2004-ben végeztünk az M6-os autópálya építését megelőző feltárást. A Benta-patak északi oldalán, az MRT 9/4. őskori lelőhely nyugati részét illetve a vele érintkező 9/15. római lelőhely keleti szélét tártuk fel, mintegy 60 méter szélességben. A 32 000 m2-en feltárt objektumoknak kb. a fele (700 obj.) a középső bronzkori Vatya-kultúrához kapcsolódik. Tároló- és szemétgödrök, agyagnyerő gödörkomplexumok és földbemélyített gödörházak sorolhatók ide. A középső bronzkorhoz köthető néhány igen gazdag anyagú, mély gödör, több, viszonylag ép edénnyel, házi és díszkerámiával. Kis füles bögrék, kancsók, ritkán mészbetétes edények, szövőszéknehezékek és orsógombok jellemzik a leletanyagot. A rengeteg kerámiatöredék mellett sok csonteszköz, agancsszerszám, kőbaltatöredék és több esetben bronz is került elő. Fémmegmunkálásra utaló nyomokat elvétve találtunk (öntőminta-töredékek és salakanyag). A különböző rendeltetésű gödrökbe gyakran kerültek emberi csontvázak és állatok. Rétegtani helyzetük (egyiket vágja egy szögletes vaskori gödör) és a ritka edénymelléklet a középső bronzkorra helyezi e gödörsírokat (összesen 17 gödörben 24 csontváz). A halottakat többnyire bedobálták, egy-két esetben zsugorítva feküdtek a gödör alján. A telep következő, nagyobb és viszonylag bő leletanyagot produkáló korszaka a késő bronzkori urnamezős időszak volt. Ebben a korszakban már egyre gyakrabban feltűnik a vas; több esetben került elő vaskés vagy más vaseszköz (váli kultúra). Valószínűleg a bronzkor egész időszakában és a kora vaskorban is álltak itt felszíni cölöpházak. Egyikük egy kb. 90 cölöpös, hosszú, bárka alakú ház. • Ottományi Katalin A Vatya-kultúra telepe Érden
