Ottományi Katalin: Képek a múltból. Az elmúlt évek ásatásaiból Pest megyében (Szentendre, 2008)
Középső bronzkori urnatemető Pátyon (Alsó-Hegy-alja) <Kr. e. 6100-4500) (Kr. e. 4500-2700) (Kr. e. 2700/2500-800) 2004-ben Páty külterületén, a Verdung raktárbázis tervezett épületeinek helyszínén, a Füzes-patak K-i oldalán, a Nagy-hegy alatt, 8000 m2-en 301 objektum feltárása került sor. A régészeti objektumok közül 195 középső bronzkori urnasír (Vafya l-lll.), 20 százalékuk különböző korú objektum: nagy részük a Vatya-kultúrához köthető gödör. A temető urnáit nagyméretű fedőtállal fedték le és szájukba követ, vagy igen gyakran belső tálat helyeztek. A hamvakat mindig az urna aljában találták, az esetlegesen eltemetett ékszereket a kalcinált csontok között. Mellékletként leggyakoribbak a kis füles bögrék. Viszonylag nagy mennyiségben kerültek elő, különféle ornamentikával - bekarcolással, beszurkálással, böködéssel kialakított, sokszor mészbetéttel kitöltött - díszített tálak is. A fedőtálak nemcsak a halott visszatérését akadályozták meg, nemcsak az állatok „érdeklődésétől” óvhatták az ősöket, hanem sírjelzőként is szolgálhattak. Ezt erősíti meg az a tény is, hogy bár a temetőben a Vatya-kultúra valamennyi fázisa képviselve van - azaz minimum 2 évszázadon keresztül használatban volt - egyetlen sírt sem ástak bele másik korábbiba. Képek: 1. Mészbetétes tál 2. Urnasírok 3. Köves felület az urnák felett 4. Urna és tál rekonstrukciós rajza 5. Urna Magyarország korai és középső bronzkorának népei széles körben használták az ún. függeszthető edényeket, melyek szintén előkerültek a temetőből. Kuriózumként értékelhető a 112. sír urnájában talált edénytöredék, mely lepárlószárító edény lehetett. A fémtárgyak közül leggyakrabban aviselet bronzból készült díszeit találtuk meg: félhold alakú, öntött bronzcsüngőket, bronzspirálisokat, hajkarikákat, bronztűket. Külön értékelést érdemel az urnatemető mintegy 35 urnasírból álló része, melyet egy időben, egyrétegű kőfedéssel borítottak. • • Repiszky Tamás
