Ottományi Katalin: Képek a múltból. Az elmúlt évek ásatásaiból Pest megyében (Szentendre, 2008)
(Kr. e. 4500-2700) О rézkorban a megváltozott klimatikus viszonyok miatt, a hűvösebb, csapadékosabb időjárás következtében - elsősorban az ország keleti részén - a földművelés helyett nagyobb szerepet kapott az állattartás. Ezzel magyarázható, hogy a megelőző időszakhoz képest rövidebb ideig lakott, kisebb települések jöttek létre. Megváltozik a temetkezés módja is: a településektől elkülönülő, nagy sírszámú temetőkkel találkozunk. A korszak legnagyobb vívmánya az új nyersanyag, a réz felhasználása, amelyből nemcsak ékszerek, hanem - elsősorban a középső rézkorban - fegyverek (balták, csákányok) is készültek. A réz mellett aranyból készült ékszerek is előfordulnak. Az utóbbi években végzett nagy felületű ásatások révén örvendetes módon megszaporodtak megyénk rézkorára vonatkozó ismereteink. Elsősorban a korszak középső és késői szakaszához tartozó településeken került elő igen gazdag, jelentős leletanyag, fontos információkat szolgáltatva az egykor itt megtelepedett emberek életmódjáról, gazdálkodásáról, hitvilágáról és művészetéről. A középső rézkorban Pest megye dunántúli részét, valamint a Duna túlsó partján a Váctól északra eső területet a ludanicei csoport népe szállta meg. Váctól délre az alföldi bodrogkeresztúri kultúra élt. Kisebb számban, de jelen van a megyében a középső rézkor végi tűzdelt barázdás díszű kerámia is. A késő rézkorban nagyarányú egységesedési folyamat zajlott le: a badeni (péceli) kultúra hatalmas kulturális tömbje foglalta el a Kárpát-medence nagy részét, sőt annak környező területeit is. Kialakuló, formálódó szakaszának (protobolerázi korszak) rendkívül fontos lelőhelye az Abony-téglagyári település különleges áldozati gödreivel. A kultúra korai, bolerázi időszakához tartozik a Vác-Székhegyen feltárt, egyelőre analógia nélküli erődített település. A klasszikus badeni kultúrához sorolható budaörsi település jelentőségét a földbemélyített, kemencével ellátott lakóházak előkerülése adja, amelyek egyelőre nem nagy számban ismertek a kultúrából. A badeni emberek életében nagyon fontos szerepe volt a szarvasmarhának. Nem csak haszonállatként tartották, de szarvasmarhák húzták azokat a kocsikat is, amelyeknek agyagból készített, kicsinyített modelljei Budakalászról és Szigetszentmártonból ismertek. Az egyre nagyobb számban előkerülő kultikus szarvasmarha-temetkezések szintén az állat rendkívül fontos szerepének bizonyítékai. A hitvilágra világít rá a női alakot ábrázoló váci szobrocska (idol), amelyet szertartások, vallási ceremóniák alkalmával használhattak. • • Kővári Klára Képek: 1. Merice a budaörsi telepről 2. A kora rézkori tiszapolgári kultúra díszített edénye Abonyból 4. A ludanicei kultúra csőtalpas tálja Biatorbágyról (Mocsaras-dűlő) 3. Kavicsalapozású kemence egy budaörsi házból (badeni kultúra)
