Ottományi Katalin: Képek a múltból. Az elmúlt évek ásatásaiból Pest megyében (Szentendre, 2008)
(Kr. с. 6100-4500) (Kr. e. 4500-2700) (Kr. e. 2700/2500-800) А 11. században alapított váci püspökség székhelye, a székesegyház körüli vár építésének idejét nem lehet pontosan megállapítani, annyi bizonyos, hogy 1465-ben találkozunk először a váci várnagy említésével. Az 1526 utáni években az erősség - a várossal együtt - gyakran cserélt gazdát I. Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János hívei közt, majd végül 1544-től török uralom alá került. A hódoltság időszakában több alkalommal is sikerült a keresztényeknek néhány évre visszafoglalni, de ezek a periódusok rövid ideig tartottak. A számtalan támadással, ostrommal tarkított török uralom 1685 tájáig tartott. Az 1700-as évek elején a nagyrészt romos, lebontott vár helyén épült fel a ferencesek rendháza és temploma. A vár komolyabb kutatására а II. világháború utáni időszakban nyílt alkalom. 1962-től kezdve két éven át, majd 1980-tól 2003-ig néhány év megszakítással rendszeresen folytak feltárások a középkori vár területén. Sikerült napvilágra hozni az erősség török korban emelt északkeleti és délkeleti sokszögletű bástyáinak részleteit. A templom helyén épült ferences kolostor négyszögletes belső udvarának keleti részén az Árpád-kori püspöki palota egyik sarka, a délkeleti részen pedig török kori falmaradványok kerültek elő. A várdomb Duna felé néző, azaz nyugati oldalán az 1980- as évek kutatásai során a várfal több periódusa és egyéb épületek alapjai kerültek felszínre. A kolostor délkeleti sarka közelében, illetve a déli homlokzat keleti felén számos, különböző vastagságú és összetételű falrészletet találtak a kutatók, melyek valószínűleg a székesegyházhoz délről csatlakozó kápolnasorhoz tartozhattak. A régészek véleménye szerint a további ásatások még számos új, eddig ismeretlen részlettel szolgálhatnak. • Tettamanti Sarolta - Batizi Zoltán A váci vár