Ottományi Katalin: Képek a múltból. Az elmúlt évek ásatásaiból Pest megyében (Szentendre, 2008)
Honfoglalás és Árpád-kor Kr. u. 895-1301 О honfoglalás idején a megye tájföldrajzi képe nem sokban különbözött a maitól, talán csak abban, hogy a hegy- és dombvidék erdőségei nagyobb területen húzódtak. Vizekben is gazdagabb volt a táj, a Duna szabályozás előtti régi ágaiban hajózni is lehetett. A magyar honfoglalást (Kr. u. 895-900) követően fokozatosan jöttek létre Pest megyében a félig-meddig letelepült falvak, hiszen a magyarság ekkor még félnomád, nagyállattartó életmódot folytatott. A honfoglalást követően fél évszázadig a magyar seregek zsákmányszerzés céljából Európában kalandoztak. 955-ben az augsburgi csata vetett véget ezeknek a katonai fosztogatásoknak. Géza fejedelem 972-ben történt megkeresztelkedése, az állam megszervezésének elkezdése alapvetően jelöli ki a magyar nép történetének irányát. Mint arra neves történészek rámutattak, a magyar honfoglalás európai jelentősége abban áll, hogy ez az Európa és Ázsia határán kialakult nép egy szilárd, soknemzetiségű államot hozott létre. A téli-nyári szállások között vándorló életmódból az állandósult falvakban történt letelepedésig közel egy évszázad telt el. A településrendszer alapját Pest megyében a fejedelmi területek képezték. A történészek szerint a Duna menti rész Kurszán főfejedelem és Árpád fejedelem között oszlott meg. Kurszáné lett az egykori Aquincumtól északra elterülő rész, Árpád fejedelemé a Csepel-sziget a Duna-parti birtokrésszel együtt. Kurszán 904-ben bekövetkezett halála után az elhunyt tisztsége és területe Árpádé lett, leszármazottai a megye jelentős részét birtokolták. Taksony fejedelem szállásait a Duna keleti oldala mellett jelölte ki. A régészeti leletek alapján nem mutatható ki korai megtelepedés ezeken a területeken. A honfoglalás (895/896-970/980) és kora Árpád-kori (12. századig) régészeti anyag elsősorban a temetkezésekből maradt ránk. A temetőket használó közösségekben a társadalmi rétegek is jól láthatóan elkülönültek, azaz a vezető és középréteg a köznéptől. Megyénkből számos honfoglalás és kora Árpád-kori régészeti lelet, fegyverek, ékszerek, egyéb használati eszközök kerültek elő Visegrádról, Dunabogdányról, Törteiről, Budakesziről, Nagykőrösről, Pátyról, Kisorosziból, Soroksárról, Vecsésről stb. • Tari Edit Képek: 1. Légifotó a törökbálinti 15. századi templomról (Égett-völgy, 2007) 2. A váci Szent Mihály-templom alaprajza 3. Az inárcsi templom kora román kori periódusának rekonstrukciója 4. Többkemencés ház Budakalászról- V,' Яw 3. 4.
