Kolozsváry Marianna (szerk.): Korniss Dezső 1908 - 1984 gyűjteményes kiállítása 2008. szeptember 13 - november 16. Szentendre, MűvészetMalom (Szentendre, 2008)
Köszöntők
Izgalmas képzőművészeti utazásra készül Szentendre: a magyar avantgarde törekvések rangos képviselőjeként számon tartott Korniss Dezső gyűjteményes kiállítását és egyben a neves huszadik századi művész születésének 100. évfordulóját ünnepeljük. A szentendrei MűvészetMalomban megelevenedő tárlat páratlan művészettörténeti jelentőséggel bír, hiszen több mint negyed évszázada nem volt ilyen nagyszabású Korniss-kiállítás az országban. Művészeti idegenvezetőnknek felkért festő, grafikus, művészpedagógus és érdemes művész Korniss Dezső, csodálatos és kalandokkal teli utazásra invitálja Önöket. A művész festői „útikönyvében" egy olyan várost mutat be, ahol a magyar múlt hagyományai nemes és gazdag formarendszeren keresztül jutnak kifejezésre. A Szentendrére tett látogatása során hű útitársa a szintén száz éve született Vajda Lajos, akivel egy új, közép-kelet európai művészet megteremtésén munkálkodtak. Korniss Dezső európai szellemiséget előtérbe helyező művészeti tevékenysége újabb és újabb utazás lehetőségét kínálja a Dunakanyar mediterrán hangulatú kisvárosába. A „Szentendrei motívum" cí mű képsorozat Korniss szentendrei korszakának legjelentősebb alkotása a helyi városképi és életformát idéző, szimbolikus jelentésű építészeti és népművészeti motívumvilággal. A Szentendrei Művésztelep, a Szentendrei Festők Társasága, valamint a számos szentendrei művészt összefogó Európai Iskola tagjaként beírta nevét a szentendrei művészek emlékkönyvébe. Szentendre, a festők városa. A Dumtsa Jenő Városfejlesztési Stratégiában kiemelt célkitűzés a város életét meghatározó és színesítő kultúra fejlesztése és a művészeti tevékenységek támogatása. A Régi és Új Művésztelep ma is együtt lélegeznek városunkkal, szerves részei Szentendre jelenének és jövőjének. Nem is lehet annál fontosabb cél, mint a közös nyelvként beszélt művészet határainak kiszélesítése és önmagunk, közösségünk, testvérvárosi barátaink és a határainkon túl élők kultúrájának megismerése. Akár úticéljuknak, akár képzeletbeli utazásuk helyszínének választják városunkat, az európaiság és az európai egység szellemisége minden festmény, karcolat, épület és ember mögött ott van. Korniss Dezső tevékenysége fontos üzenetet közvetít a városba látogatók számára: „Ez a művészet a legmélyebb valóságot akarja kifejezni az élet szépségeivel, de poklaival is együtt." Szentendre vendégszerető, befogadó, nyitott város, ahol számos népcsoport mellett otthonra és alkotótérre találnak más városokból, sőt a határon túlról idelátogató művészek is. Bízom benne, hogy e kiadvány nyomán minél többen ellátogatnak városunkba, hogy megtapasztalják azt a hangulatot, sokszínűséget és vendégszeretetet, amely a szentendrei művészeket is ide vonzotta. Az utazás sosem ér véget, minden egyes felfedezett momentum újabb világot nyit meg... Kívánok Önnek, Kedves Olvasó a tárlat megtekintése során élményekben gazdag és kalandos utazást Szentendrén. Jöjjön el a művészet iránt lelkesedő barátaival, legyenek útitársaink ebben a szellemi kalandozásban, hogy minél több apró mozzanatot fedezhessünk fel a világból! Dr. Dietz Ferenc polgármester • •Ö rvendetes tény, hogy részt vehetünk abban a nagy vállalkozásban, amelynek célja egybegyűjtve bemutatni a száz éve született Korniss Dezső műveit. Annál is inkább, hiszen a legutolsó, több mint negyedszázada, 1980-ban rendezett gyűjteményes kiállítása után felnőtt egy újabb generáció, amelynek tagjai ilyen bőséges válogatásban még nem láthatták ezeket a remekműveket. Emellett az életmű egyre több darabja vált magángyűjtemények féltve őrzött kincsévé, amelyek - e kollekciók gazdáinak önzetlen támogatásával - most ebben a gazdag környezetben ismét nyilvánosságot kapnak. Korniss Dezső neve több szálon kapcsolódott a huszadik századi, a művészeti nyelv megújítására irányuló avantgárd törekvésekhez, nem véletlenül vallotta őt mesterének a hatvanas években induló ifjú pályakezdő nemzedék számos képviselője. Korniss szűkebb hazájának Szentendrétválasztotta, itt dolgozott Vajda Lajossal közösen a harmincas évek első felében. Céljuk egy sajátos közép-kelet-európai művészet létrehozása volt, és Bartók Béla nyomán a forrást többek között a népművészetben találták meg. 1945 után, immár a Szentendrei Művésztelep tagjaként, Korniss a szentendrei motívumokat alkalmazva festette életművének legjellegzetesebb darabjait. A szentendrei környezet Korniss Dezső számára nem egyszerűen festői adottságaival, architekturális jellegzetességeivel jelentett inspirációs forrást. A múlt és a jelen, a hajdani betelepített kolóniák és az itt élők életformája egyaránt érdekelte őt, és ezért a népművészet mellett a tárgyi kultúra iránt is fogékony volt. Szülőhelyének, azerdélyi Besztercének és a környék népművészeti múltjának, sőt zenei folklórjának élménye mindvégig elevenen élt benne. Hajdani szemtanúk még emlékeznek jellegzetes hangjára, ahogyan rekedtesen énekelte szülőföldjének népdalait. Korniss színekben, tiszta vizuális képletekben gondolkodó intellektuális művész volt. Emellett a kivitelezésben kérlelhetetlen: a mívesség tisztelete, a formai tökély elkötelezett híveként alkotott. Ezért is emlegették még életében a tökéletesség, a mesterségbeli megbízhatóság állandó mércéjeként. Ilyen tiszta színharmóniákban, feszített kompozíciókban fedezhetjük fel Szentendre jellegzetes motívumait: a Városháza barokkos homlokzatát, a félköríves kaput a Rab Ráby térről. Nem véletlen, hogy zenei akkordokat, ritmusokat érzünk kihallatszani ezekből a festményekből. Szinte hallani a doboló ritmust, a madarak sikolyát ezekben a kimért, homogén színfelületekben. Szentendre és Korniss Dezső neve szorosan összefonódott. A szentendrei program kidolgozása, a helyhez kötött motívumvilág, a művésztelepi alkotás mind arról tanúskodik, hogy Korniss számára fontos volt ez a Duna-parti település. Ezért ennek a gyűjteményes kiállításnak most és itt kellett megszületnie, ezzel emlékezve a huszadik századi magyar képzőművészet egyik legnagyobb képviselőjére. Dr. Kálnoki-Gyöngyössy Márton megyei múzeumigazgató
