Kolozsváry Marianna (szerk.): Korniss Dezső 1908 - 1984 gyűjteményes kiállítása 2008. szeptember 13 - november 16. Szentendre, MűvészetMalom (Szentendre, 2008)
Keserű Ilona: Töredékes emlékek Korniss Dezső után kutatva
ILONA KESERŰ ILONA Töredékes emlékek KORNISS DEZSŐ után kutatva Amikor a lehetséges emberi létformákat vizsgáljuk, szembetűnik az alkotó művész mindenkori különössége. Úgy fogalmazhatnék, hogy földrészünkön most már egyedül az anyagokkal dolgozó művész és a kutató tudós hasonlatos a hajdani omnipotens (egy személyben kitaláló és megvalósító) embermodellhez, a földművelő paraszthoz, aki mindent tud a saját dolgáról és az azt körülvevő világról. Körülnéz kertjében, földjén, műhelyében, állatai, szerszámai között. Mindenben önmaga dönt: tudására, sejtéseire, ösztöneire, a tevékenység által felhalmozott tapasztalataira, folyamatosan beszerzett új értesültségeire támaszkodva. A művész érzékszervein, lelki csatornáin keresztül minden szükségeset magába szed és birtokol. Agya, idegrendszere, tapintása, valamint a színek, formák, azaz a működés iránti mély erotikus vágya vezérli napi teendőit. A személyes elgondolás (invenció) ereje által saját mozdulataival, kedve és akarata szerint valósít meg egy addig nem létezett, sugárzó, élő testet: a MŰVET. Nagy lelkierőre, bátorságra, jó fizikai erőnlétre van szüksége, és ragaszkodnia kell gondolat- és tettbeli szabadságához. Évek óta több nekifutással fogalmaztam, módosítottam, javítottam a fenti szöveget, míg egyszer csak rádöbbentem, hogy Kornissról beszélek, ezek a megállapítások maradéktalanul illenek Korniss Dezső festőművész személyére, alkotói habitusára. Bennem még mindig nincs meg a nála tapasztalt fölényes alázat: nem is állt le vitázni a részletekről, annyira tudta, hogy elég az egésznek, a legfontosabbnak birtokában lenni. Ráadásul ezt a tudást senki sem akarta elvenni, megismerni is kevesen törekedtek: értéktelennek, hóbortnak tűnt, nem volt pénzre váltható, nem imponált, és a hatalomgyakorlás semmilyen formájához sem vezetett. Volt idő, amikor Korniss a Nagyvásárcsarnokban szedett össze másodlagos frissességű zöldségféléket, amiket a kofák már nem tudtak eladni, megfőzte otthon, így aztán egészségesen élt. 10
