Jankovics Norbert - Verba Andrea (szerk.): Ámos Imre - Anna Margit - PMMI kiállítási katalogósuok 22. (Szentendre, 2007)

Jankovics Norbert: Önarckép, énkép, emberkép. Anna Margit (1913-1991) művészete

la önként beszüntette tevékenységét. Az 1945 és 1948 között szerepet vállaló művészek és művészeti írók ettől kezdve kiszorultak a hazai kulturális életből, kiállítási lehetőséget, megrendeléseket, sőt polgári állást sem kaphattak. A kényszerű hallgatás 1956 nyarán ért véget, ekkor Anna Margit Pán Imrével megalakította a Formalista Művészek Csoportját, amely ősszel „Hetek" címmel kiállítást rendezett az esztergomi Keresztény Múzeumban.4 Az 1956-os forradalom utáni helyzet azonban továbbra sem kedvezett a progresszív mű­vészeknek, az esztergomi kiállítás nem lett új korszak nyitánya, ez volt az Európai Iskola szellemében dolgozó művészek utolsó, együttes bemutatkozása. A résztvevők ezt köve­tően csak lassan térhettek vissza a művészeti közéletbe: Anna Margitnak újabb, nagyobb szabású kiállítás megrendezésére legközelebb a 60-as évek végén nyílt alkalma, 1968-ban az Ernst Múzeumban állíthatott ki. Az Európai Iskolás szerepvállalás és stílusának erőteljes átalakulása miatt az 1945 és 1948 közötti rövid időszak Anna Margit leginkább méltatott korszaka a művészettörténeti szak­­irodalomban. A kortárs nemzetközi tendenciákkal való szinkron (COBRA csoport, Skupina Ra, Dubuffet és az art brute) elsősorban a véletlen műve, Anna Margit feltehetően nem ismerte a 40-es évek végi műveivel rokon európai művészeti törekvéseket. Egy 1979-ben adott interjúban Európai Iskolás szereplését nem tartotta annyira lényegesnek életművé­ben, csupán egy rövidebb szakasznak, amelyet kései korszaka koronázott meg.5 Saját be­vallása szerint ún. tematikus (keresztény- zsidó tematikájú) képeit szerette leginkább. Az 1960-as évek elejétől új korszak kezdődött Anna Margit életében. A korszak­­váltás nem volt független a kultúrpolitikai enyhüléstől, amely kisebb bemutatkozások után 1968-tól folyamatos, reprezentatív egyéni és csoportos kiállítási lehetőséget biztosított számára, először az Ernst Múzeum falai között, majd nagyobb fővárosi és vidéki galériák­ban.6 * 3 4 A kiállítók: Anna Margit, Bálint Endre, Korniss Dezső, Rozsda Endre,Barta Lajos,Jakovits József,Gadányi Jenő. 3 Csapó interjú, L. 1 .jegyzet és Irodalom. ® Műcsarnok 1978, Magyar Nemzeti Galéria 1983, Székesfehérvár, Csók Képtár 1969, Szeged 1969, Deb­recen 1970, Miskolc 1978.

Next

/
Thumbnails
Contents