Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Tóth Pál Péter: A szórványosodás és népességfejlődés
végéig tartott, a második pedig, attól kezdve napjaink népesedési folyamatait is meghatározza. A szórványosodás első korszakában, még akkor is, ha magyar nemzetiségűek is kerültek szórványba, s ezzel például a román, a szerb, vagy a szlovák nép létszámát gyarapították egyértelmű nyereséget mi, magyarok könyvelhettünk el. Az 1918-1920-tól tartó korszakban, vagyis a kárpát-medencei magyar népességfejlődés második szakaszában azonban a szórványosodás egyenlegének végösszege a magyarság számára negatív. Összegző megállapításunkat - az 1993-as adatfelvétellel összhangban (Tóth Pál Péter, 1997) - egyértelműen alátámasztja az a kérdőíves vizsgálat is, amelyet 2002 nyarán országos reprezentatív mintán csak a szomszédos országokból érkező, 2001-ben Magyarországon bevándorló státust kapott 18 évet betöltött személyek körében végeztünk. (Gödri Irén-Tóth Pál Péter) Az adatfelvétel eredménye megerősítette, hogy a szomszédos országokból érkező bevándorlók döntő többsége továbbra is magyar nemzetiségű. Annak következtében pedig, hogy 72,5 százalékuk olyan településről érkezett Magyarországra, ahol szinte csak magyarok, többségében magyarok, vagy legalább felefele arányban magyarok éltek az áttelepülést választó személyek eredeti környezetükből történt kiszakadása a szomszédos országokban élő magyarok szórványosodásának általánosabbá válásához járul hozzá. Az áttelepülők döntő többségének anyanyelve (91,4%) és nemzetisége (92%) is magyar volt. Ezek az arányok 1993-as vizsgálathoz képest, amikor megkérdezettek 89,5 százaléka volt magyar anyanyelvű, és 90,8 százaléka magyar nemzetiségű, lényegében nem változtak. Mindez azt jelenti, hogy a szomszédos országokban élő magyarság szórványosodás a elsősorban nem a már szórványokban élőket érinti, hanem azokat, akik csak magyar, vagy többségében magyar környezetben élnek. Ez a ma még tömbökben élő magyarság szórvánnyá válásának folyamatát idézi elő. Ennek következtében pedig napjainkban is továbbfolytatódik a magyar nemzetiségűek mai Magyarország területére történő 1920 után megkezdődött koncentrálódása. IRODALOM Gödri Irén, Tóth Pál Péter Bevándorlásésbeilleszkedés.Budapest:KSHNI<l, 2005. (KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Kutatási Jelentések 80.) 213 p. Hóman Bálint, Szekfü Gyula Magyar történet I. kötet, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1935., 90-181. László Gyula A honfoglaló magyar nép élete, Múzsák, Budapest, 52-125. 1988. Tóth Pál Péter Hungarians in the Succeessor States: from World War I to World War II. Nationalities Papers, Vol. 24, no. 3, 1996. 425-435. Tóth Pál Péter Haza csak egy van? Menekülők, bevándorlók, új állampolgárok Magyarországon (1988-1994) Budapest: Püski Kiadó, 1997. 238 p. 93
