Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Romsics Imra: Két úrbéli egyezség a kalocsai Sárközből
RoMSics Imre KÉT ÚRBÉRI EGYEZSÉG A KALOCSAI SÁRKÖZBŐL „A kapitalista termelés a föld korlátlan tulajdonjogát kívánta meg. A földet csak így lehetett szabadon adni-venni, arra jelzálogkölcsönt kapni, s rajta okszerűen gazdálkodni.” - írta Simonffy Emil,1 aki elsőként foglalkozott az úrbéri perek eljárásrendjével. Az 1848. évi forradalom ugyan megszabadította feudális kötöttségeitől a parasztságot, de számtalan kérdés még évekig függőben maradt. A földesurak és a jobbágyok közötti úrbéri kapcsolat rendezését célzó császári nyílt parancsot 1853. március 2-án adták ki. A parasztság kapitalizmus kori fejlődésével, az úrbéri birtokrendezéssel és a birtokrendezési periratokkal számtalan tanulmány foglalkozik, így ezen kérdésekről jelen írásunkban szükségtelen értekeznünk.2 Az említett tanulmányok apró részletességgel foglalkoznak témájukkal, de egyikben sem találtunk példát a megkötött szerződésekre. Sándor Pál ugyan közli néhány dokumentum fotókópiáját, de ezek egyike sem egyezségi irat, mindegyik a perfolyamat más-más szakaszából származik.3 Talán nem lesz haszontalan, ha az olvasó rendelkezésére bocsátjuk két úrbéri egyezség szószerinti leiratát. A két dokumentum jól példázza azokat az általánosításokat, melyeket az említett tanulmányok kellő részletességgel elemeztek. Felvetődhet a kérdés, hogy miért az úrbéri egyezségek szövegközlését választottuk e köszöntő kötet tanulmányául? E kötet azt aNovák Lászlót köszönti, aki tudományos kutatói munkásságát gyakorló muzeológusként végzi. Ezek után talán érthető és elfogadható a feltett kérdésre adott válasz. A két úrbéri egyezséget nem a levéltárból emeltük ki. Jakab Róbert egy iratokkal teli, vaskos dossziét ajándékozott a kalocsai Viski Károly Múzeumnak 2004. március 26-án. Ezen 19. századi iratok között volt található Fájsz és Úszód községek viaszpecsétekkel ellátott, eredeti úrbéri egyezsége is. Hol kallódtak az iratok másfél évszázadon keresztül? Erre a kérdésre pontos választ nem adhatunk. A muzeológia számtalanszor találkozik ezzel a problematikával, ami nehézsége és egyben szépsége is ezen hivatásnak. Annyit tudhatunk, hogy az ajándékozó apósának szomszédjában lakott Nagy Ferenc, aki a járási tanács hivatalnoka volt. Nagy Ferenc halála utáni lomtalanításkor talált iratokat az özvegy ajándékozta a szomszédoknak, hiszen számára azok érdektelenek voltak. Nem tudhatjuk, de elképzelhető, hogy Nagy Ferenc hazavitte a járási tanácson talált régi dokumentumokat, melyek szerencsés körülmények között a múzeumba kerültek. Az iratokat 2006-ban leltároztuk be a Viski Károly Múzeum Történeti Dokumentációs Gyűjteményébe. Fájsz úrbéri egyezsége a 2006.19.10., Úszód úrbéri egyezsége a 2006.19.16. leltári számot kapta. E két dokumentum annak a korszakváltásnak egy-egy bizonyítéka, melynek során a földesúri gazdaságoktól elkülönítették a parasztgazdaságokat, megteremtve ezzel a magyar agrárium kapitalista fejlődésének alapjait. Az urasági és az úrbéres földek elkülönítése az előremutató törekvés ellenére számos retrográd elemet tartalmazott. Mindezek 1 SIMONFFY Emil I960. 339. 2 A teljesség igénye nélkül néhány fontosabb tanulmányt és könyvet említünk: FÜR Lajos 1972., HÁRSFALVI Péter 1972., OROSZ István 1972., SÁNDOR Pál 1973., SIMONFFY Emil I960., SIMONFFY Emil 1972., SZABAD György 1957., SZABÓ István 1972. 3 SÁNDOR Pál 1973. A 96-97. oldalak közé kötött 8 db fotó. 75
