Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)

Keményfi Róbert: Tárkányi birsalmaleves

I

Visszatérve a 20. század elejéhez, még hadd mondjuk el, hogy Hontvármegyei Múzeum Társulat 1911-ben vagyonát hivatalosan is átengedte a vármegye törvényhatóságának, s a múzeum vezetésével Sokolyi Alajos (1871—1932) megyei levéltárost bízta meg. A történelem viharai azonban újabb sebeket ejtettek a múzeumon, hisz a trianoni határ elszakította a várost az anyaországtól: az új csehszlovák állam keretében pedig az 1921/26-os törvény értelmében további területi átrendezésre került sor. Ipolyság elveszítette megyei, sőt járási székhely-rangját is. A Honti Múzeum anyagát a Selmecbányái múzeum vette át.

1943-ban próbálták újraindítani a múzeumot. A vármegyeház nagytermében Manga János és a Néprajzi Múzeum irányításával rendeztek egy 1200 tárgyból álló néprajzi kiállítást, amelynek ugyancsak volt nyomdai katalógusa. A gazdag gyűjtemény valóban megalapozhatta volna az újabb, néprajzi jellegű Honti Múzeum alapjait, sajnos, ez akkor nem sikerült.

E sorok írója 1982-ben vetette fel ismét a múzeum újraindításának gondolatát, ám ez akkor még visszhangtalan maradt, s a megvalósulásra több mint egy évtizedet várni kellett (lásd erről: Csáky Károly: A Honti Múzeumról. Madách Naptár. Bratislava. 1982. 160-163.). AX. Honti Napokon sikerült bemutatni Ipolyságon a Selmecbányái Szlovák Bányászati Múzeum honti anyagának töredékét. Ugyanezen évben megalakult a Honti Honismereti Társaság is, amely tovább szorgalmazta a múzeumalapítást. A munka most már nem maradt eredménytelen: Ipolyság Város Képviselőtestületének 1992. május 12- iki határozata értelmében létrejött a városi múzeum és galéria. Május 29-én megnyitották Simonyi Lajos képzőművész hagyatékából a Borászok úti kisgalériát (ez később Simonyi

582

A Hontvármegyei Múzeum Társulat emléktáblája