Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Keményfi Róbert: Tárkányi birsalmaleves
1913), a jeles piarista zoológus, aki valamennyi működési helyén felszerelte az iskolák természetrajzi-kémiai szertárát. Több darabból álló jelentős csiga- és kagylógyűjteménye volt; tengeri állatokat hozott az iskolák számára a Földközi-tenger partjáról stb. Az említetteken kívül volt még az iskolának több mint félezer darabból álló pénz- és éremgyűjteménye, 692 tételt számláló ásványtani gyűjteménye és több mint tizenegyezer kötetes könyvtára. Ezek sorsáról nincs tudomásunk, mivel a magyar nyelvű egyházi oktatás 1918 után megszűnt Selmecbányán. További iskolai gyűjtemények Hont megye székhelyén, Ipolyságon csak 1913-ban szerveződött gimnázium. 1914-ben már megalakult a tanár- és diákkönyvtár. Ezek alapját képezte a Szokolyi Alajos (1871- 1932) mecénás nemesember által beszerzett, s az iskolának adományozott könyvállomány, amely 1918-ra 621-re szaporodott. Előfizettek az olyan lapokra is, mint a Botanikai Közlemények, az Irodalomtörténet, a Magyar Nyelv és a Magyar Nyelvőr, a Matematikai és Physikai Lapok, a Történelmi Szemle, a Földrajzi Közlemények, az Akadémiai Értesítő, a Magyar Pedagógia, a Művészet, a Magyar Iparművészet, az Uránia, a Huszadik Század és a Budapesti Szemle. A könyvtár gyarapítására az államfordulat után, 1922-ben a „nemzetművelődési minisztériumtól” is kaptak pénzt. Ugyanakkor átutalták ide a liptópszentmiklósi és a besztercebányai reform-reál leánygimnázium ifjúsági könyvtárának magyar köteteit, mintegy 835 könyvet. A gimnázium könyvtárában akkor 1655, a tanáriban pedig 1329 kötet volt. Az 1924/25-ös tanévben a volt zsolnai királyi magyar gimnázium ifjúsági könyvtárából kaptak 98 kötetet, a következő évben pedig a nemzetművelődési minisztérium pozsonyi referátusa a besztercebányai királyi katolikus főgimnázium ifjúsági könyvtárát adományozta az Ipolyságiaknak. így mintegy 3508 kötettel szaporodott a könyvtár, amely a negyvenes évek közepén már 5213 kötettel rendelkezett. Ha ehhez hozzávesszük a 753 kötetes önképzököri könyvtárat, valamint a 2592 kötetes tanári könyvtárat, akkor azt mondhatjuk, hogy ez az állomány kellő lehetőséget kínálhatott a búvárkodáshoz. Kár, hogy a könyveknek nem volt mindig ilyen becsületük Ipolyságon. Hisz az ötvenes-hatvanas években a „bűnösnek“ és fölöslegesnek vélt régi könyveket az udvarra dobálták az iskola padlásáról, s autókkal vitték a zúzdába. így a régiek közül szinte semmi sem került az iskola jogutódjának könyvtárába. Az iskola történetében a legnagyobb szakmai elismerésre és hírnévre az archeológiái gyűjtemény tett szert, amely nyomban az iskola megindítása után alakult Történelmi és Philológiai Szertár néven. A szertárat 1916-ban vette át dr. Horváth István (1885— 1941) latin-történelem szakos tanár, aki egy ideig Aqincumban régészként is dolgozott. Ipolyságon főleg az archeológiái és a numizmatikai gyűjtésben ért el szép sikereket diákjaival. Az 1918/19-es évek eseményei a gyűjteményt is elsodorták, a munkát azonban a fordulat után is folytatta Horváth tanár úr. Mivel az államfordulat után, a húszas években megszűnt Ipolyságon a Honti Múzeum is, az Ipoly völgyében az emlékek megőrzésének és összegyűjtésének feladata a reálgimnázium archeológiái körére hárult. Elsősorban ősrégészeti emlékeket mentettek: több száz darab neolitkori csiszolt és csiszolatlan kőeszköz és a prehisztorikus kor sok emléke került az intézmény szertárába. 1933-ban bontón néhány értékes bronzkori agyagedényt is feltártak. 1938-ban az archeológiái szertárban 867 leltári szám alatt 1659 értékes tárgy volt. A gyűjteményt az archeológia szaktudósai is érdeklődéssel figyelték, 576
