Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Jeney-Tóth Annamária: "Attam asszonyunk asztalára", avagy fejedelemasszonyok kíséretük és étkezéseik Kolozsvárott a 16-17. században
6 leányasszonyt jegyeztek fel a beszterceiek számára a szállásosztók, 1655-ben pedig ötöt, de voltak leányasszonyok Bornemissza Anna kíséretében is. A feladatok egy részét a fejedelemasszony és a lányasszonyok mellett is inasok látták el, de ezenkívül a fejedelemasszonyoknak voltak saját étekfogóik és pohárnokaik is. A mosásban mosóasszonyok és inasok, ill. sütőasszonyok és sütőinasok is rendelkezésükre álltak, valamint saját ajtónállóik is kíséretük részét alkották, így 1617-ben Kolozsváron Tamás deák neve mellé azt jegyezte fel a sáfárpolgár, hogy „asszonyunk ajtónállója”. Rajtuk kívül secretárius vezetése alatt akár több deák is tevékenykedhetett a fejedelemasszony szolgálatában, különösen Apafi Mihály hitvese, Bornemissza Anna szolgálatában álltak többen, ő ugyanis a fejedelmi udvar és az uradalmak gazdálkodásában is részt vett, és ismeretesek az ott keletkezett számadások is. 1659. október 28-án kelt asztalrend szerint az udvartartásban az udvarmester, az uraimék, a komornyik, az inniaadók, az étekfogók asztalai után következett a sorban a leányasszonyoké hatodikként, utána következett a varróasszonyé.9 A fejedelemasszonyok is napi két étkezésen — ebéden és vacsorán - vettek részt Kolozsváron is, akárcsak egyébkor. Az ebédek délelőtt 10 óra tájban, a vacsorák délután 4 körül zajlottak. Mindkétszer jó néhány tál étel került a mind a fejedelem, mind pedig a fejedelemasszony asztalára. A Rákóczi család kolozsvári 1637 karácsonyi tartózkodásakor10 még annyiban bonyolódott a helyzet, hogy a fejedelmi páron kívül a két „úrfi”: György és Zsigmond is külön szálláson volt Kolozsváron, és külön tálalták számukra az ételeket. A fejedelem és a fejedelemasszony ebédlőasztalára 62,3 kg marhahús, 20 tyúk, 6 lúd, 3 berbécs, fél borjú, 2 kg ökörnyelv, 2 kg-ot meghaladó disznó orja és közel 8 kg disznóhús került. Ezekből 1637-én karácsony napját megelőzően vagyis december 23-án a többi összetevővel együtt igen változatos és sokféle étel kerülhetett ebédkor feltálalásra: káposztás hús, kolozsvári módon káposzta, borjúhús, tyúk éles lével, kaszás lével, lúd tiszta borssal, lúd törött lével, ecettel hagymával bárányhús, spékkel tehénbél, tehénhús tárkonnyal, tehénhús petrezselyemmel, orja káposztával, árpa kása, ökörnyelv röstölve, a tésztákhoz és a tálban tejes étekhez is használhattak három féle lictáriumot rózsát, birsalmát és szőlőt, alma- és körtekása, „veres és fejér romonya szőlőt ezt követte „sajt, retek, dió”. Az „öregít úrfi” vagyis Rákóczi György asztalára a következő összetevőkből került ki december 23-án az ebéd: 15 kg marhahúst meghaladó mennyiség, 2 lúd, 6 tyúk, 7 kg disznóhús, közel 2 kg ökörnyelv, olaj, ecet, petrezselyem, hagyma, fehér cipó és vaj. Itt ecetes marhahús, hagymával és ecettel, törött lév marhahússal, spékkel marhahús, sült tyúk, lúd, ökörnyelv sütve, káposztás húsok. A fejedelem asztalán vacsorára a fentebb említetteken kívül még kerülhetett, marhahús répával, vendég lévvel, malacsült, májas, kolbász, tehénbél tormával, ecettel, káposztás húsok, marhahús sárgalévvel, disznóhús fekete lévvel, marhahús zsuffával. Az öreg úrfi asztalára pedig a már délben említettek variációit szolgálták fel. A Rákócziak itt tartózkodásai idején legalább 2-2 asztalra terítettek mind az öreg fejedelem és felesége, mind pedig fiai számára. A fejedelemasszonyok kísérete három részre osztható abból a szempontból, hogy hogyan is kapta meg az napi étkezésre az élelmét. A kíséret egyik része a fejedelemasszony asztalánál evett, a másik rész számára az ott megmaradt maradék ételeket melegítették meg újra, a harmadik rész pedig mindkét étkezésre kapott 'Л-I font húst és 2 cipót, 9 Román Országos Levéltár Kolozs Megyei Igazgatósága, Kemény család csombordi levéltára XIX. 1600.1'. 10 KvSzám21b/II. 339-462. 556
