Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Jeney-Tóth Annamária: "Attam asszonyunk asztalára", avagy fejedelemasszonyok kíséretük és étkezéseik Kolozsvárott a 16-17. században
az négy hordó bor elkölt vala az 5. nap. Énnekem peniglen illy káros volt, mindennap aszszonyunknak újabb újabb hordó borból vöttek, csak az csapról bocsátották a palackba, és úgy válogattak nagy kártétellel boraimat. Ezeket tisztelendő uraim nem egyébért számlálom elé, hanem hogy nagy tékozlásokat meg ércse kegyelmetek. Az mikor penigh az város gazdálkodott, nem hogy azt még Christoph deák is kevelette volna. De mégh éjfélkor is nem küldi izentet [...] s mind szolgái és úgy tékozlottak az városét [...] [159] [...] Az első vendéglésre az mint oda fel meghkültük bőségessen, mint 2 általagh bor eggyik 40 vedres, másik 45 volt, maradott mégh abban, az maradékját tartottam pünköst napjára, mely két általaghnak oda fel az árrát tuttuk. Költ el pünköst nap vendégségben ismét egy 80 vedres, megh ismét, hogy az elkölt egy 45 vedres, és egy 27 vedres, mely lőtt számvétel szerént f 38 d—. Hogy azokkal megh nem érek ismét kelletett nekik adnom, keztem adni egy 81 vedresben. Jelenték, hogy pünköst után való vasárnap ismét alá jőnek, én azért erőssen be zadoltatám az hordót, az kiből immár attam vala tudni illik az 81 vedrest. ” Júliusban Temesvár alól hazatérve jelentette be válási szándékát a fejedelem, majd Párágába távozott, ahol lemondott, a császári megbízottak megérkezéséig a fejedelemasszony vette át 1597-ben az ország kormányzását. Mária Krisztierna 1598-ban tért haza Graz-ba.7 Báthory Gábor ritkán tartózkodott feleségével együtt Kolozsváron. A számadások alapján a fejedelemasszonyok udvarának hierarchiáját és az ott szolgálók számának alakulását vizsgálhatjuk. Az udvarmesterek irányították a fejedelemasszonyok udvarnépének életét is, pl. Károlyi Zsuzsannáéban Egri György valamint Putnakj György töltötte be „asszonyunk hopmestere” tisztséget. Apafi Mihály feleségének Bornemissza Annának is volt saját udvarmestere. Az udvarmesterek mellett feltűnt az öregasszony vagy vénasszony is, aki többnyire gazdasági jellegű feladatokat látott el az úrnő körül és éppen ezért nem mindig tartózkodott a környezetében. Bethlen Gábor felesége Károlyi Zsuzsanna vénasszonya ugyanakkor mégis igen sokat tartózkodott a fejedelemasszony mellett. Lorántffy Zsuzsannát 1637-ben nem kísérte el Kolozsvárra, de neki is volt, akárcsak később Báthory Zsófiának és Bornemissza Annának. Brandenburgi Katalin kísérete, mely a kassai esküvőt követően kísérte őt Gyulafehérvárra 1626. március 20-21-én, igen népes voit: fraucimerek mellett, zsidó doctort, udvarmestert, 16 német muzsikást, német prédikátort, „asszonyunk cselédei, étekfogói”-t jegyezték fel a sáfárok.8 A fejedelemasszonyok udvartartásában - ahogy a fejedelemében az uraimék - az udvarhölgyek játszottak kitüntető szerepet. Az udvarhölgy kifejezés helyett a korszakban sokkal találóbb a fraucímer vagy leányasszony szót használni, mivel ezek a fiatal hölgyek még ténylegesen a házasság előtt álltak - gyakran udvari szolgálatuk célja a megfelelő házastárs megtalálása volt - s nem ritkán a hozomány egy részére is az udvarban tettek szert. A fejedelmi udvarok leányasszonyainak számát ismerjük többnyire, de kilétüket nagyobb részt homály fedi. Rákóczi Zsigmond fejedelem feleségének 9 leányasszonya volt, Károlyi Zsuzsanna mellett a számadások mindössze 2 főt említettek 1617-ben, Lorántffy Zsuzsanna mellett 4-et. Báthory Zsófia mellett a választott fejedelem feleségeként 1647-ben 7 Obomi 2002. 55-56. 8 KvSzám 17b/VIII. 55-113. 555
