Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Barta János, ifj.: Településszerkezet, foglalkozás és jövedelmek Zemplén megyében a 18. század végén
valamint a földesúri háztartásba adott ajándékok meglétét sem. Helyzetükre, szolgáltatásaikra e vidék lakói mégsem panaszkodtak. A vallomások inkább beletörődésről tanúskodnak. Nem egy jelét találjuk annak, hogy elégedetlenség helyett a vallomástevők a megélhetés pozitív vonásait próbálták kiemelni. Számos faluban utaltak arra, hogy a természettel szemben hangoztatott panaszaik ellenére van jövedelmük, amiből szolgáltatásaikat teljesíteni tudják. A gazdálkodás egyes ágainak jövedelmezőségére és annak megoszlására az egyes tájegységek között az 1800-i nemesi jövedelem-összeírás szolgáltathat adatot. Az összeírás a jövedelmeket 24 rénes (rajnai) forint bevétellel azonosított sessioban (fiktív telekben) adta meg. A megye birtokainak összjövedelmeként illetően a felmérők 25 589 sessiot kaptak (pénzre átszámolva ez 614 136 rft). A jövedelmi forrásokban szereplő 17 kategóriát nagyjából négy csoportba sorolhatjuk: 1, a jobbágyoktól és két különböző kategóriában a zsellérektől továbbá a házatlan zsellérektől (a szolgáltatások, járadékok formájában) befolyó jövedelmeket, 2, a földesúri saját gazdaság (elsősorban a sajátkezelésű földbirtok, a majorság) jövedelmét, 3, a különféle haszonvételekből (ún. kisebb királyi haszonvételekből) származó jövedelmeket és végül 4, a szőlő jövedelmét. Mivel minden jövedelmet (a terményszolgáltatást is beleértve) igyekeztek pénzre átszámítani, természetesen nem zárható ki, hogy időnként tévesen határozták meg az egyes bevételek nagyságát s nyilvánvaló hiányok is előfordulnak benne. Az egyes jövedelmek felsorolására és hozzávetőleges arányaik megállapítására az összeírás mégis alkalmas. 2. sz. táblázat Földesúri jövedelmek Zemplén megyében az 1800-i összeírás szerint Jövedelem fajta Jövedelem összege sessioban összes jövedelem százalékában 1 Jobbágyoktól (egész telek) 8940 6/8 34,94% 2 Zsellérektől 1061 4,15% 3 Zsellérek birtokáról 198 3/8 0,78% 4 Házatlan zsellérektől 60 3/8 0,24% 5 Saját gazdaságból 3988 3/8 15,59% 6 Telken felüli földből 932 3.64% 7 Korcsmáltatásból 4699 5/8 18,37% 8 Mészárszékből 159 7/8 0,62% 9 Vámból 107 1/8 0,42% 10 Révből 61 5/8 0,24% 11 Halászatból 39 4/8 0,15% 12 Erdőből 409 3/8 1,60% 13 Malomból 1021 4/8 3,99% 14 Vásártartásból 145 1/8 0,57% 15 Szabad szőlőből 1823 5/8 7,13% 16 Dézsmás szőlőből 842 3/8 3,29% 17 Hegyjogból 1098 3/8 4,29% Összesen 25 589 100% A 2. sz. táblázatból kitűnik, hogy a megyebeli földbirtokosok jövedelmeinek túlnyomó része a jobbágyi (és zselléri) szolgáltatásokból származott: együttesen 10 260 4/8 47
