Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)

L. Juhász Ilona: "Kopjafa" versus hagyományos fejfa?

delkezés következő pontja.12 Más vallásúak élnek is ezzel a lehetőséggel, bár amint már a fentiekben is szó volt róla, a védett temetőrészben számos kisebb-nagyobb keresztet, vagy keresztben végződő „kopjafát” is állítottak, többet a rendelkezés életbe lépése után. Most azonban lássuk, hogyan jelenik meg a vallási hovatartozás a csónak alakú fejfákon a gyakorlatban! Több példa is van arra, hogy az előírás szerint a fejfák fej részébe vésték a keresztet (kettős keresztet is), de az is előfordul, hogy a kereszt majdnem a fejfa közepére kerül. Néhány esetben a keresztet a fára erősítették (anyaguk legtöbbször fém), ezeken általában fémkorpusz is van. Egy fejfára (a fej részbe) domborművet véstek - egy női fejet, amely feltehetően Máriát ábrázolja, egy másikra pedig (ugyancsak a fej részre) fémből készült angyalt erősítettek. Több fejfa tövében fából készült kereszteket is látni.13 14 A felsorolt példák ismét azt bizonyítják, hogy a vallási hovatartozás megjelölésével kapcsolatos előírásokat sem tartják be minden esetben a hozzátartozók.

A rendelet pontokban foglalva azt is megszabja, hogy mi „ nem megengedett". Ezek a következők:

A fejfák kialakítása tekintetében:

1. A fejfák alapvető formáitól eltérni

2. A fejfákra bármilyen anyagú és formájú esővetőt felszerelni

3. Fejfákra képet elhelyezni

4. A fejfákra és a sírhantra epitafiumot (kiegészítő sírfeliratokat, bármilyen anyagú táblákat) elhelyezni.

A sírhantra vonatkozólag:

1. A sírhant hagyományos kialakításától eltérni

2. A sírhantra koszorútartót elhelyezni

3. A hantot körbekeríteni (kerítés stb.), azt a földtől eltérő anyagokkal borítani (kavics, beton stb.)

4. A hant környezetében ülőalkalmatosságot (padokat, stb.) elhelyezni

5. A hant felületéből kiemelkedő virágtartó alkalmatosságokat elhelyezni.N

A fentiekből kitűnik, hogy valóban szigorú szabályokhoz kötik a védet temetőrészben történő temetkezést. A rendelkezés egyes pontjai szerint haladva, most vegyük sorra, hogyan néz ki mindez a gyakorlatban.

1. Tilos „a fejfák alapvető formáitól eltérni’' - hangzik a tiltás. Ennek ellenére - amint már a fentiekben volt róla szó - a védett temetőrészbe látogató szeme elé eléggé tarka kép tárul. Nem csupán az előírt fejfákat találhatjuk itt, hanem a magyarlakta vidékeken előforduló emlékműként, emlékoszlopként állított folklorizmus-kopjafákat, kereszteket (sokszor a két utóbbi kombinációját is), ezek méretei is nagyban különböznek egymástól. A 20. század elejéről, illetve még korábbi időből származó, hagyományos csónak alakú fejfák zöme a védett temetőrész északi és északnyugati részében állnak.

12 Szekeres 1998. 32.

13 Valószínűleg arról az Európa-szerte ismert szokásról van szó, amelyet a tartósabb anyagokból - kőből, márványból, betonból - készült síremlékek esetében is megfigyelhetünk. A temetés után sírra helyezett keresztet illetve a protestánsok esetében kis fatáblát az állandó síremlék elkészülte után vagy a síremlék hátuljához, vagy pedig az elé helyezik, amíg az teljesen tönkre nem megy.

14 Szekeres 1998. 31-32.

502