Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)

Gecse Annabella: A baracai temető sírjeleiről

A készítőre vonatkozó, talapzaton lévő azonosító jelzi, hogy a haláleset és az emlékállítás között bekövetkezett egy nagyon fontos történelmi fordulat. A síremlék bizonyára nem 1918-19-ben, hanem 1920 után készülhetett, mivel a kőfaragó mester neve mellett Rimaszombatnak már a szlovák neve szerepel (9. kép).

Sötétszürke márványból készült Kovács Béla 190x33x20 cm-es síremléke, amelybe közvetlenül vésték a feliratot. Felül arányaiban nagy kereszt, a szövegsorok között, két leveles ággal körülvéve, fehér porcelán keretben egész alakos kép. A sír ma is gondozott. Felirata: „Itt nyugszik/ Kovács Béla/Édes Atyjával/ élt 22 évet/mii. 1922. dec. 31.1-itt osztja ketté a szöveget a fénykép - Kedves gyermek./Korán dűltél sir karjára/ Bús szüleid fájdalmára/ Béke poraikra”.

A talapzaton: állítatta édes anyja/Lukács Mária”. Legalul, a sarokban a készítő: ,Adáni. 77’ (10. kép).

Kissé szokatlan szövegű síremlék áll László János fűvel benőtt sírhantján. Az oszlopszerű V. obeliszk formájú síremlék méretei: 170x34x17 cm. Alapanyaga sötétszürke márvány, táblája nincs, hanem közvetlenül anyagába vésték a betűket. A szöveg fölött környezetéhez képest szokatlan díszítés: 3 csillag, afölött pedig szomorúfűz. A sír nem rendszeresen, de gondozott. Felirata: „Itt nyugszik egy árva/ László János/ és az édes anyja/Sándor Terézia/Észt az emléket Fügéi/nagyapja László Pál/örök emlékül hagyta/ Nyugodjál kis unokám/ édes anyáddal// Érettem esedezz Istennél/hogy én is hozzád juthassak/Megh. 1915.nov.25.//Adám J. R. szombat” (11. kép).

Valószínűleg az előbb bemutatott sírjelek állítóinál kisebb vagyonú, kevésbé tehetős családokhoz köthető a keresztben végződő táblaszerű, kő alapanyagú vagy betonból öntött és csiszolt típus. Ehhez a típushoz sorolható „Csák Alsó József’ sírjele. A hant

10. kép 11. kép

479