Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)

Barta János, ifj.: Településszerkezet, foglalkozás és jövedelmek Zemplén megyében a 18. század végén

Zemplén vármegye közigazgatása II. József korában (1780-1790)

Kerületek :

1. Szerencsi

2. Tokaji

3. Pataki

4. Klrályhelmecl

5. Zetényl

6. Újhelyi

7. Gálszécsl

8. TerebesI

9. Sókúti

10. Homonnal

11. Varanól

12. Sztropkól

13. Göröglnye!

14. Papinai

15. Szlnnal

• oppldumok Ш Hegyalja települései

A vidék kiváló talaja elsősorban a szántóföldi művelésnek kedvezett. A kerület településeinek egy részében a szőlőművelés is megjelent, bár a 18. században a szerencsi kerület egyetlen helységét sem sorolták a Hegyaljához. A Tokaj fölé magasodó Kopasz-heggyel (516 m) a Kárpátokig nyúló hegylánc kezdődik, ennek alsó, délebbi vonulatának déli és keleti, lankásabb, napsütötte oldalán helyezkedtek el a szabályozás szerint is hegyaljainak elismert szőlőtermelő települések. A Bodrogtól a Tiszáig terjedő Bodrogközben a korabeli térképek (mint pl. a II. József uralkodása alatt készült első katonai felmérés, vagy Karacs Ferenc 1804-ben készült rézmetszete) sűrű vízszintes vonalkákkal vizenyőket jeleztek. A tavaszi áradások itt nemcsak a földművelést, de esetenként a legeltetést is megnehezítették. A Bodrog egyébként az a folyónk, amelynek nincs felső szakasza. Nevét az Ondava, a Labore és a Latorca összefolyásától veszi fel. A Labore és az Eperjes-Tokaji

43