Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Marinka Melinda: A Szentháromság tiszteletének kialakulása a szatmári sváboknál a táj szakralizációjának következtében
egykori és a jelenlegi államalkotó nép hatására formálódott. A Szentháromság-vasárnapjához kapcsolódó szakrális hagyomány viszont egy teljesen új fejleménynek tekinthető, amely elsősorban a svábok vallási igényeihez mérten alakult ki. Egy újabb önkifejezési módot találtak általa vallási identifikációjuk erkölcsi normarendszeréhez fűződő szegmensében. Hiszen a hitbuzgalom, a rendszeres imádkozás a mindennapi életük részévé vált és igen nagy jelentőséggel bírt a faluközösség számára ennek az érzékeltetése. Ezért vált relevánssá társadalmi életükben a templomba járás, az imádkozás az útmenti szakrális kisemlékeknél, a búcsú elnyerés feltételeinek való megfelelés és a rendszeres hálaadás. Az ünnepi alkalmakat és az ezekhez tartozó szakrális közösségi megnyilvánulási formákat rendkívül kedvelték. Biztonságban viszont csak akkor érezhették magukat, ha az általuk mindennap bejárt terület profán mivoltát valamilyen szentséggel feloldhatták. Létrehoztak tehát egyfajta szakrális hálót abban a közegben, amelyben léteztek, hogy megóvják magukat minden ártó cselekedettől és az isteni hit oltalma alatt életük a legjobb mederben folyjon. A Szentháromság megjelenése ebben a vallási hálóban a hitbéli megerősítés magasabb színtű fokozatát jelentette, hiszen az egyistenhitet szimbolizáló égi emelvény stabilitása fejeződött ki az őt tartó hármas pillér formájában, melyet az Atya, a Fiú és a Szentlélek testesít meg. Ennek a hármas egységnek a jelenléte még inkább megszilárdította a szatmári svábok hitét. A Szentháromság, mint kultikus fogalom, jelentősége más népeknél való elterjedésének mértékében is manifesztálódik, hiszen a Kárpát-medence különböző területein megtalálható.6 Számos szobor és templom búcsúnapja viseli magán a Szentháromság magasztos titulusát. A Székelyföldön például kicsipünkösdnek nevezik ezt az ünnepet,7 hiszen ideje a pünkösdhöz köthető. A katolikus vallási életben és a néphagyományban is Szentháromság-vasárnapjának nevezik a pünkösdöt követő első vasárnapot. Időpontját hazánkban Kálmán király rendelte el.8 Mozgóünnep, mivel a pünkösdhöz tartozva a húsvét idejétől függ. A Szentháromság tiszteletére felszentelt templomok a középkorban egyre nagyobb számban jelentek meg, de kultusza a barokk korban teljesedett ki.9 A Szentháromság tiszteletéhez fűződő zarándoklatok általában valamilyen káreseményhez - állatvész, pestisjárvány, tűzvész - kapcsolódnak.10 11 A búcsújárások motivációja sokszor a bekövetkezett baj elhárításához köthető fogadalomból és/vagy hálából ered." A zarándoklatok háromféleképpen kapcsolódhatnak a Szentháromság kultuszához. Az első típusba tartozik a vezeklés és a búcsú elnyerése valamely erre a névre felszentelt szabadtéri szakrális objektumnál bármilyen, más kultikus személy ünnepnapján. A második kategóriába sorolható a zarándokút vagy hálaadás Szentháromság-vasárnapján, bármilyen szakrális rendeltetésű építményhez vagy szoborhoz. A harmadik típusban a Szentháromság tisztelete egyszerre fejeződhet ki az ünnepnaphoz és a Szentháromságra felszentelt szakrális építményhez vagy kisemlékhez való kötődésben. Azoknál a közösségeknél, amelyek közelében ilyen szabadtéri kápolna vagy szobor/szoborcsoport található, 6 Romániában: Kolozsvár, Nagybánya, Csicsó; Ausztriában: Kismarton, Boldogasszony; Magyarországon számos templomot és szakrális kisemléket szenteltek a Szentháromság tiszteletére. 7 BálintS.: 1998. 421. 8 BálintS.: 1998. 421. 9 Tátrai Zs.-Karácsony Molnár E.: 1997. 125. 10 Ilyen például az Andocson 1826-ban pusztító állatvész, amely után fogadalomból zarándokoltak Szentháromság-vasárnapján Csicsóra, a Segítő Szűzanya-kápolnájához. Lásd: Bálint S.-Barna G.: 1994. 137. 11 BarthaE.: 1990. 222-226. 408
