Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Hála József: Néhány anekdota és történet a magyar néprajztudomány köréből
megiszimk. És hát azok is néztek nagyon, és akkor Nopcsa tekergette a lábán a kapcát és onnan előhúzott egy ezerkoronást. És avval fizetett a főpincérnek. A főpincérnek gyanús volt, Karánsebesen mindjárt értesítette a lugosi rendőrséget, hogy itten valami baj van. És hát felszállott egy rendőri különítmény és akkor a Nopcsa - az édesapja az Erzsébet királynénak volt főudvarmestere — igazolták magukat. A rendőr mentegetődzött. Aztán elhatároztuk, mondja, hogy adjuk az előkelőt, németül meg franciául beszéltünk. Aztán hallgatták azok az utasok, hogy milyen műveltek Magyarországon a pakulárok, a legmodernebb irodalmi problémákról beszéltek! [...] A Nopcsa az első világháború alatt, ezt valaki mesélte, kéme volt a magyar-osztrák hadseregnek. Tökéletesen beszélte a nyelvüket (a románt). Ilyen havasi pásztornak az álruhájába tájékoztatta a hadvezetőséget a románoknak a szándékairól. Először nem akarták elhinni Budapesten, hogy Románia beszáll hadba ellenünk, de hát aztán sajnos mégis bekövetkezett, [...fi4 Herrmann Antal, a főiskolai tanár A hosszú élete során szerteágazó tudományos és társadalmi tevékenységet kifejtő Herrmann Antal fő állása a budapesti Magyar Királyi Állami Polgári Iskolai Tanítóképző Intézetben (budai Pedagógiumban) volt, ahol 1883-tól 1920-ig (1898-tól igazgatói címmel és jelleggel felruházva) német nyelvet és irodalmat tanított. Tudományszakunk jeles személyiségéről sok mindent tudunk, pedagógiumi munkássága azonban még nincs feltárva. Ismerjük egy diákjának visszaemlékezését35 és fennmaradt egy másik (ismeretlen) hallgatójának róla szóló írása is, amelyből az alábbi részleteket közöljük Herrmann Antalról, a főiskolai tanárról: [...] A tanári teremben panaszkodott a direktor, hogy valami sürgős memorandumot nem tud kivasalni dr. Herrmann Antaltól. Minden módon sürgettem már, nincs más hátra, mint meghúznom a fülét... (mondja a direktor nevetve). Dr. Herrmann fölpillant az újságból:- Azt ne tedd, mert visszaadom a kölcsönt, akkor pedig te húzod a rövidebbet. A szórakozottságáról is általánosan ismert. A sok közül egyet. A segédtanári irodába lépve mohón kezdi kutatni a falon kifüggesztett tanári lajstromot. Egyszer csak megszólal:- Kedves kolléga úr, nem tudná megmondani, hogy hol lakom én? Elmosolyodom és rámutatok a nevére: Alagút u. 2.- Ja kérem, innen elköltözött a feleségem, tegnapelőtt május elseje lévén, a címet felírtam valahová, de elvesztettem. Egyszer csak a telefonhoz ugrik és felhívja Major J. Gyula zongoraművészt.- Halló! Halló! Gyula kérlek, nincs nálatok a feleségem? ... Nem tudnád hát megmondani, hogy most hol lakom? Igen? ... Tehát Lágymányosi út 22. Helyes! Szervusz! Valóságos esemény volt az ő német stúdiumából minden óra. Szerettük őt őszintén és tiszteltük az ő tudását. De a diáknak könnyebb a lelke, ha egy óráról elmaradhat. Kicsiny terme lévén, mindnyájan be sem fértünk volna. R. I. hallgató a szokás ellenére eléggé felszaporodott mulasztásait igazolni akarja.- Kérem szépen tanár úr, szíveskedjék igazolni az órámat!- Hát igazolja ön!... 362
