Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Mészáros László: Kossuth Lajos emléke Nagykörösön
az amerikai útra. A közel 500 „zarándok” között volt Nagykőrös polgármestere, Dezső Kázmér is, aki városa képviseletében koszorút helyezett a szoborra. A résztvevők között volt egy másik nagykőrösi születésű személy is, Faragó László (1880-1957). О a körösi gimnáziumban érettségizett, majd a kolozsvári egyetem elvégzése után 1908-tól a békési református gimnáziumban tanított, később a Békési Hírlap felelős szerkesztője lett. A zarándokúton saját költségén vett részt, majd megírta annak történetét.55 A magyarok hatnapos tengeri út után március 13-án érkeztek New Yorkba, ahol lelkes fogadtatásban részesültek. A március 15-ei szoboravatásra sok ezer fős közönség előtt került sor. A zarándokokon kívül az amerikai magyarság, és sok amerikai város küldöttsége is felvonult a szoborhoz. Az ünnepség helyszíne impozáns látványt nyújtott. Jelen volt New York polgármestere is. Az egymást váltó szónokok megkoszorúzták az emlékművet, ezután hazai földet helyeztek a szobor talapzatába. Ez nagykőrösi kezdeményezésre történt.56 Dr. Varga György városi adótanácsnok indítványozta, hogy a New York-i szobor leleplezésén megjelenő magyar városok és vármegyék küldöttei helyezzenek az emlékmű talapzatába egy maréknyi honi földet, mindenki saját szűkebb hazája földjéből. Dezső Kázmér a nevezetes tetétleni halomról, és a földvári és szurdoki határból vitt földet, és helyezte el a talapzatra. Nagykőrös város selyem díszzászlóját is magával vitte New Yorkba, amely a szobor talapzatára terítve lett felavatva. A zászló egyik oldalára a város címere van ráhímezve, a másik oldalán pedig a város jelmondata olvasható: „Mondd a világnak, hogy él és élni akar itt a magyar.”57 Az út alkalmat adott arra is, hogy a résztvevők megismerjék Amerikát, az ott élő magyarokat. Dezső Kázmér is találkozott kint élő földijeivel, akik Clevelandbe utazva felkeresték őt. A két körösi magyar már több évtizede Amerikában élt, de a Nagykőrösi Híradóból - amit előfizettek -, ismerték a város helyzetét. Az örömteli találkozás során 10-10 dollárt küldtek szülővárosuknak a polgármester útján, valamilyen jótékony célra.58 A polgármesternek nagy élménye volt a kinti magyarokkal való találkozás. Benyomásait így fogalmazta meg: „Olyan lelkes, és hazafias érzést, .. .ami az amerikai magyarságot... áthatja, még itthon sem látunk mindenütt.”59 Dezső Kázmér New York-i útjáról Kossuth-emlékeket is hozott haza: a zarándokút programfüzetét és egy Kossuth-arcképet (6. kép). Ezek ma a nagykőrösi Arany János Múzeum gyűjteményét gazdagítják. A Kossuth-dombormű avatása Kossuthnak - szobra mellett - még egy emléket állított Nagykőrös. 1936-ban felavatták emléktábláját a városháza bejárata melletti falon annak emlékére, hogy 1848-ban arról a helyről mondta el híres toborzóbeszédét. 1936. június 27. és 29. között Arany-napokat tartottak Nagykőrösön, Dezső Kázmér kezdeményezésére. A polgármester ezzel is a város idegenforgalmát akarta fellendíteni, akárcsak az 1930. évi gazdasági kiállítás megrendezésével. 1936-ban már a második Arany-napokat rendezték meg, erre a három napra szervezve a fontosabb rendezvényeket. 55 FARAGÓ 1928. 56 Duna-Tiszaközi Nagykőrösi Hírlap 1928. február 18. 57 FARAGÓ 1928. 14. 58 Nagykőrösi Híradó 1928. április 15., április 29. 59 Nagykőrösi Híradó 1928. április 24. 334
