Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Mészáros László: Kossuth Lajos emléke Nagykörösön
1932 nyarán új helyre költöztették a szobrot: az Ipartestület székháza előtti térre, a mai autóbusz-pályaudvar főépülete helyére. Úgy gondolták ugyanis, hogy ezen a helyen jobban érvényesül a szobor viszonylagos kicsisége, így ezzel megfelelőbb környezetet teremtenek neki. 1945 után méltóbb helyet kerestek és találtak a szobornak, így került az a Szabadság térnek a DÉMÁSZ székház (az ún. kisvárosháza) előtti részére. De itt sem érvényesült a szobor, kis mérete szinte elveszett a nagy téren. Végül 1958 júliusában újra költözött Kossuth szobra, ekkor közelebb vitték a DÉMÁSZ székházhoz, így került mai helyére, háromszori költözés után. A szoborhoz kapcsolódik az az anekdota is, amely egyik példája a „három város” rivalizálásának. A nagykőrösi szobor ugyanis Kossuthot pantallóban és cipőben ábrázolja, míg a ceglédi szoboralak csizmát visel. Miért van Kossuth Nagykőrösön cipőben? - tették föl a ceglédiek csipkelődve a kérdést. Azért - válaszolták a körösiek -, mert amikor Kossuth 1848 szeptemberében Cegléden járt, ellopták a csizmáját.52 A nagykőrösi az ország tizenkilencedik Kossuth-szobra, de a harmadik teljes alakos a miskolci és a marosvásárhelyi után. Felállításával Nagykőrös megelőzte a két szomszédvárat, hiszen Cegléden 1902-ben, míg Kecskeméten csak 1906-ban állítottak szobrot Kossuthnak. A nagykőrösi szoborról így ír Losonci Miklós művészettörténész: „Lelke van e műnek, semmivel se mérsékeltebb a színvonala, mely a kor lelkületéből született, - mint az akkortájt keletkezett Horvay ábrázolatoknak - nem véletlen, hogy Ady mennyire tisztelte a torzóban maradt debreceni művészt, Tóth Andrást. A kitárt kar gesztusa és a hüvelyben maradt kard átlósan előrendülő alakzata idézet a századnyitó hazafias hevületéből.”53 A Kossuth-kultusz újabb kiemelkedő eseményére 1902-ben került sor, amikor születésének századik évfordulóján országszerte megemlékezéseket tartottak. A nagykőrösiek népünnepélyt rendeztek a piactéri Kossuth-szobornál, ahol a 48-as honvédek is jelen voltak. Az ünnepség emlékezetes pillanata volt, amikor Danóczy Antal főgimnáziumi tanár előadta a nagy hazafi emlékére írt patetikus hangvételű „Fohász”-át. A későbbi országos megemlékezéseken is részt vett Nagykőrös küldöttsége. így 1909-ben, amikor a Kerepesi temetőben felavatták a Kossuth-mauzóleumot és 1927-ben, Kossuth budapesti szobrának leleplezésekor. Ez utóbbi esemény alkalmából a városi tanács hirdetményben kérte fel a város közönségét, hogy „...a leleplezés napján, november 6-án a nemzeti lobogót házaikra is kitűzni szíveskedjék, hogy ezáltal jelképezze Kossuth Lajos szelleme előtti mélységes hódolatát.”54 Az amerikai Kossuth-zarándokút Kossuth kultusza az amerikai magyarság körében is jelentős volt. Amikor 1851-ben Amerika földjére lépett, New Yorkban százezres tömeg ünnepelte. Mindenütt úgy fogadták, mint a szabadság bajnokát, és mindenütt lelkesen megéljenezték. Az amerikai magyarság kezdeményezésére 1928. március 15-én New Yorkban felavatták Kossuth Lajos szobrát, amely Horvay János ceglédi szobrának másolata, kisebb változtatással. A szoboravatásra a kezdeményezők meghívták az óhaza népét is. Megalakult a Kossuth-zarándokbizottság, amelynek felhívására számosán jelentkeztek 52 Uo. 53 LOSONCI 1995.20. 54 Nagykőrösi Híradó 1927. október 25. 333
