Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)

Mészáros László: Kossuth Lajos emléke Nagykörösön

Kossuth bemutatta villáját és kertjét a messziről jött honfitársainak, közben szí­vélyesen elbeszélgetett velük. Ezalatt a kertben felcsendült a Kossuth-nóta, amelyet a „turini remete” meghatottan hallgatott. Sokan emlékül vihettek haza egy-egy szál virágot, zöld ágat. Szentpétery Károly egy repkénygallyat kapott Kossuthtól emlékbe, e szavak kíséretében: „Vigye barátom, s emlékezzék meg Baracconeról s Baraccone remetéjéről s azon elvekről, melyek e remetét remetének lenni kényszerítik.”26 A búcsúzáskor Kossuth mindenkivel kezet fogott, a küldöttek pedig a személyes találkozás életre szóló élményével térhettek haza. Kossuth emlékül dedikált fényképet küldött a deputáció minden tagjának. Ezek közül a ma már ereklyeként számon tartott arcképek közül kettő a nagykőrösi múzeum tulajdonában van. Az egyiket Emődi Sándor néptanítónak, a másikat Nyújtó Jánosné asszonynak dedikálta Kossuth. Ugyancsak az ő ajándéka egy talpas pohár, melynek eredetéről egy bekeretezett felirat tanúskodik, benne nemzetiszínű szalaggal, özv. Nyújtó Jánosné írásával: „Ezt a poharat Kossuth Lajos kormányzó úrtól kaptam, a ceglédi küldöttség boro­­konai látogatása alkalmával. Cegléd, 1878.”27 Zarándokút 1889-ben 1889-ben, a nagy francia forradalom százéves évfordulóján Párizs világkiállítást rende­zett, amelynek fő látványossága az Eiffel-torony volt. Az írók és Művészek Társasága ez alkalomra kirándulást szervezett a francia fővárosba. Dollinay Gyula lapszerkesztő szervezésével ez az út Torino felé kibővült Kossuth Lajos meglátogatásával. Összesen 850 magyar látogató kelt útra, közülük számosán Nagykőrösről is. Ott volt Póka Kálmán polgármester, Szabó Ferenc és felesége, Faragó Ida és testvére Irma, if). Kupái Kovács Zsigmond. Elutaztak még Mészöly Gáspár és Szalai Gyula gimnáziumi tanárok, Szurmó Ambrus felső leányiskolái igazgató és Gonda Julianna, aki a híres nagykőrösi Adám­­család leszármazottja volt édesanyja, Adám Julianna révén. Gonda Julianna (1869-1964) kiváló francia nyelvtudásának és ösztöndíjának köszönhetően vehetett részt a „zarándok­­útón”, amelyre mint fiatal lány, nagy örömmel készült.28 A későbbiekben gyermekeinek sokszor elmesélte e látogatás történetét. Leányának, Pap Erzsébetnek visszaemlékezésé­ből ismerjük a történteket.29 Július 5-én érkeztek meg Torinóba, hogy tisztelegjenek az agg Kossuth előtt. A kor­mányzó mindenkivel kezet fogott, majd mintegy másfél órás beszédet tartott. „Hangja bársonyos, beszéde mindenkinek könnyet csalt a szemébe.”- emlékezett Gonda Julianna leánya. A társaság értékes ajándékot vitt Kossuthnak: egy szekrényben földet a mono­ki szülőháza kertjéből. Ezt a hazai főidet Ábrányi Emil versének kíséretében adták át Kossuthnak: „Mint a hű zarándok, ki örök nyugalmat Addig nem találhat, addig meg nem halhat, A míg ama földet szemei nem látják, 26 Aczeglédi százas küldöttség... 1877.76. 27 A Kossuth-képek és a talpas pohár az Arany János Múzeum állandó kiállításán láthatók. 28 Gonda Julianna (Pap Lajosné) 1892-től 1925-ig a szentesi polgári iskola igazgatója volt, közmeg­becsülésnek örvendett, „Szentes nagyasszonyának nevezték”. 29 NAJM AD 1701-2007. 323

Next

/
Thumbnails
Contents