Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Veres Gábor: Asztalosok privilégiumai Északkelet-Magyarországról
terek nem voltak abban a helyzetben, hogy önálló céhlevelet váltsanak, ezért más városi vagy egyéb céhszervezettől kölcsönözte azt.12 Ennek legszemléletesebb példája a vizsgált területen a miskolci asztalos céh, melynek 15 településen működtek landmajszterei.13 1. táblázat. Önálló és vegyes asztaloscéhek alapítása a XVIII-X1X. században Északkelet-Magyarországon Vármegye A céh székhelye, az alapítás éve Abaúj Mecenzéf- 1724, Szepsi- 1784, Borsod Miskolc - 1799, Gömör Rimaszombat - 1761, Jolsva-1798, Csetnek- 1801, Dobsina - 1801, Tiszolc - 1828 Heves és Külső- Szolnok Eger - 1732, Gyöngyös - 1771, Tiszafüred - 1841, Nógrád Balassagyarmat - 1826, Zemplén Sárospatak - 1771, Sátoraljaújhely - 1842, Tokaj - 1852, A XV1I1. század elejétől folyamatosan napirenden vannak a céhszervezetek elleni támadások a nemesség illetve a vármegyék részéről. 1724-ben kezdte meg a munkáját a Helytartótanács, mely a kormányzat - előbb említett - alsóbb rendi jellegű hatóságait igyekezett ellenőrizni, működésűket egységesebbé tenni. A céhek tekintetében ezek működését kívánták megreformálni, melynek egyik eszköze volt a céhszabályzatok, privilégiumok áttekintése, felülvizsgálata. Az újonnan kiadott privilégiumoknál ezt már érvényesítették és bekérették azokat a szabályzatokat is, amelyeknek nem volt királyi megerősítése. A rendelet végrehajtása azonban igen lassan haladt, pedig a megerősítésre beérkezett privilégiumok nagyfokú eltérést mutattak. Ezért rendelték el 1761-ben valamennyi céhlevél Helytartótanácshoz való beküldését és megújítását.14 A változtatás két privilégiumon követtük nyomon. A rimaszombati asztalosoké 1761-ben tehát az említett rendelet évében készült, a gyöngyösieké pedig 1771-ben változtatások életbelépése után. A rimaszombati asztalos céh privilégiumának15 első négy artikulusa a céhgyűlések rendjével foglalkozik: „ Minden Czéhbeli Mester Embernek szoros kötelessége Fél Esztendőnként á Fő Czéh Mesternek Házában Fel gyűlni hogy ottan Minden illetlen és rendetlen dolgok melyek történtének volna kemény vizsgálás ala vetessenek... ” „ Valamely kedvetlen Panaszra méltó dolog vagy pedig egyikének a másikra való vádja adván elő magát, mindenik Fél külön, minden zűrzavarnak el kerülésére végig meg halgattassék, mind eg)>ik Fél tsendesen meg halgattatván az Gyűlésbűi kimenjen, hogy a Czéh Gyűllése igazán és jól végezhessen, az Ítélet véghez menvén a Czéh Mester a vadoltakat béhivatván és a végzést elejekbe térj esze, s a peresek egy másnak adott parolájokkal meg békéltessenek. ” 12 SZULOVSZK.Y János 2005. 212 13 BODÓ Sándor 1975. 537-551. 14 SZULOVSZKY János 2005. 223. 15 Articulusai az Nemes Rimaszombatli Városi Asztalos Czéhnek 1761. ELTE К kézirattár. Privilegia et articuli celiarum IV/18. 285
