Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Viga Gyula: A Bodrogköz és a Bodrog mente szőlő és borkultúrájához
vezet a hegy belseje félé, s abból ágaznak el - nem ritkán 7-9 felé - az egyes tulajdonosok pinceágai.26 (A pincék tulajdonlásának előtörténete ma már nem rekonstruálható. Ma már nem mutatható ki, hogy egy-egy család birtokolta volna a pincéket. Érdekes viszont, hogy a géresiek ma is azt kérdezik, hogy hány szőlőd van, vagyis, hány darab, s nem azt, hogy mennyi.) A pincék, a géresi bor, az ahhoz kínált géresi bélés jószerével a falu tradíciójának specifikumaként, ismertetőjegyeként tűnik fel a bodrogköziek, és az ott megforduló vendégek számára. Az elmúlt évtizedek során a faluközösség - az erre a célra kialakított kis színpad környékén — ott emlékezik a nemzeti ünnepekre, alkalmanként az a kulturális rendezvények helyszíne is. Összegzésként megállapítható, hogy a Bodrogköz felső, ma Szlovákia területén fekvő területén, elsősorban a Bodrogközi-szigethegység környékén fekvő településeken nagy múltú szőlő- és borkultúra virágzott. Annak formája, technikája és fejlődése a vízrendezésig elsősorban a Bodrog túlpartjának hasonlójellegű gazdasági ágáéval mutatott rokonságot. A vízrendezés után általánosabb lett a szőlészkedés, s abban erőteljesebben a homoki szőlőkultúra technikája érvényesült. Mindez a történeti táj karakteres gazdasági ágazata volt, s az ma is, aminek a históriája, a fajták és fajtaváltások története, nem utolsó sorban az egész kultúra más, történeti borvidékekkel való összevetése egy önálló disszertáció tárgya lehetne. IRODALOM ANDRÁSFALVY Bertalan 1973 A Sárköz ősi ártéri gazdálkodása. Vízügyi Történeti Füzetek 6. Budapest BALASSA Iván 1975 Lápok, falvak, emberek. Budapest 1991 Tokaj-Flegyalja szőleje és bora. Tokaj BALASSA M. Iván 2000 Kisgéres települése és építkezése. VIGA Gyula (szerk.): Kisgéres, 129-165. Lokális és regionális monográfiák 1. Dunaszerdahely BODÓ Sándor 1988 Tokaj-Hegyalja körülhatárolása. BENCSIK János-VIGA Gyula (szerk.): A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza, 14-21. Miskolc BOGOLY János 1992 Királyhelmec. Királyhelmec és a Felső-Bodrogköz természetrajza és történelme. Bratislava BOROS László 1994 Adatok Felső-Zemplén 19. századi szőlő- és borgazdaságához. Néprajzi Látóhatár 3-M. szám, 205-218. 1997 A folyószabályozások hatása a Bodrogközben a társadalmi és gazdasági folyamatokra. Tokaj és környéke. Földrajzi tanulmányok, 223-233. Tokaj- Nyíregyháza 1999 A Kárpát-medence szőlő- és borgazdaságának történeti földrajza. Nyíregyháza 26 BALASSA M. Iván 2000. 149-150. 270
