Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Surányi Dezső: A szilvatermesztés története
I. ábra. Kökény- és kökényszilva magvak diverzitása különböző lelőhelyekről ! Wangeni cölöpépítmények hulladékdombjából; 2 Sipplingeni cölöpépítmények hulladékdombjából; 3 Ravensburgi kőkori rétegben; 4 A Schwäbisch Hall-i kelta település hulladékaiból; 5 Aaleni római kút tömedékéből dasycarpa kőmag is előkerült a késői tripoljei kultúrához tartozó Varvarovkánál46 végzett ásatásokból. A cseresznyeszilva természetes előfordulási területe kiemelkedő jelentőségű a szilvafajok keletkezésében, de a termesztésbe vételének a legfontosabb momentuma a tripoljei kultúrához köthető. Mindezt azért szükséges hangsúlyozni, mivel ezen a területen keresztül más gyümölcsfajok ugyancsak hozzánk érkezhettek a Kárpát-medencébe is. Másik ok pedig, hogy közel 2000 éves, igen lassú kultúrába vételi folyamatot követően a szilvatermesztés csak a római korban kapott nagy figyelmet bizonyos vidékeken. A kontinentális Európa ókori lakói „eddig jutottak” a szilvafajok és -változatok honosításában és szelektálásában, amikor Itália földjén a Római Birodalom felvirágzott. A korabeli szerzők írásai,47 továbbá a magleletek egyértelműen bizonyítják, hogy a rómaiaknak kiemelkedő szerepe volt a szilva nemesítésében és termesztésében. A közel-keleti 244 46 Uo. 104. 47 Részletek: M Faust-D. Surányi 1999. 202-206.
