Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)

Juhász Antal: Újabb adatok a gyeptéglás építkezéshez

4. ábra. A Csengele 357. számú hantház alaprajza.

Rajzolta Varga János

1970 áprilisában Balástya község Gajgonya határrészén fényképeztem Ambrus József és Mihály tanyáját (1. kép). Az egysoros, nádtetős ház gyöphantból épült: „Mindig sok jószágot tartottunk, azok leverik a falról a tapasztást. Húsvétra szokás tapasztani a házat (...). Olyankó látszik, hogy hantbul rakták, olyan gyöphantokbul, mint a vályog csak nagyobbak (...). Juhászháznak mondták a katonatisztök, kisgyerek voltam, mikó itt jártak. Nagyház, pitar, kisház vót a régi tanyában, aztán építőitek a végibe istállót. Olyan meleg ez télön, mint a fürdő... ” (Ambrus József 1912).

Építésének idejére nem emlékeztek és térképeken sem találtam rá támpontot. Szeged-Felsőtanya örökföldes szállásövezetében épült, építése mindenképpen legalább a 19. század utolsó évtizedeire tehető. 1973-ban bontották le és helyén új házat építettek.

Mórahalom határában 1973-ban találtam gyephantból épült tanyára. A III. körzet 70. számú tanyát (régi házszáma: Királyhalom kapitányság 360) két idős házaspár lakta. Szécsi István (1898) emlékezése szerint az eredetileg kétosztatű lakóházat nagyapja építette, akinek 30 hold örökföldje volt. A vastag tapasztás lefejtése után meggyőződtem róla, hogy a falat gyeptéglákból rakták (2. kép). A hantokat szikes agyagot tartalmazó, kötött talajú semlyéken, ásóval vágták ki és a füves felülettel lefelé fordítva, kötőanyag nélkül, un. téglakötésben rakták egymásra. A megbontott tapasztás alatt a hantok két vége kissé ferdén vágott felületű.

A Szécsi tanya az 1860-as években épülhetett. Szeged városának a 18. századtól népesedő tanyaövezetében feküdt, így arról bizonykodik, hogy a gyeptéglát örökföldes tanyai kisparasztok, kisgazdák is használták, amikor földjükön először hajlékot építettek Az istállót és az L alakban hozzátoldott másik lakórészt utóbb már vályogból készítették. Szécsi István szerint „ez a girinc a birtoknak a legpartosabb része," ahol a tanya épült. 1940-ben, az ún. vizes esztendőben a fal megroskadt, de a gazda akácfa oszlopokkal meg-230