Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Csukovits Anita: A váci vásár: múlt, jelen és jövő
jesebb az olcsó kínai boltok hatása, melyből egyre több telepedett meg a belvárosban. Az utóbbi években a környéken épült bevásárlóközpontok, valamint a városi boltok és butikok kínálata érdemben egyelőre nem befolyásolta, az árusok többsége azonban panaszkodik, ők már érzik a kereslet visszaesését. Vácon nem épült eddig bevásárlóközpont, de a közeli Dunakeszin és Foton több is könnyen elérhető. Az egykori „lengyel-piac” a vásártér szomszédságában inkább már csak vegetál, egyre kevesebb árussal és vásárlóval. Néhány piaci árusnak sikerült a kitörés, a város frekventáltabb részén nyitotta meg üzletét. Hét közben a városi piacon is árusítanak olcsó iparcikkeket, ruhaneműket. Az erdélyiek újra meghonosították az utcai leszólításon alapuló árusítást is, ágyneműt, irhabundát, evőeszköz-készletet kínálva, sokszor erőszakosan, néha sikerrel. Nem ismeretlen a házaló kereskedelem sem, de ezen a módon csak zöldséget kínálnak; minden ősszel felhangzik a városban a „krumplit, asszonyok” kiáltás. A váci vásár legnagyobb ellensége azonban a rossz időjárás. Sajnos a régi mondás: „Nincs váci vásár eső nélkül” napjainkban is gyakran beigazolódik. A kövezetlen, itt-ott murvával beszórt területen néha a sár, néha a por teszi próbára a látogatókat. A több évszázados hagyomány tovább él, a kínálat folyamatosan változik, de valószínűleg többen látogatnák a váciak közül is a vásárt, ha a körülmények jobbak lennének. A váci vásár ugyanakkor sem a múltban, sem napjainkban nem hasonlítható az alföldi vásárok nagyságrendjéhez. A közeli vásárok közül kiterjedését, forgalmát tekintve is jelentősebb pl. a nagykőrösi vásár. A váci vásári alkalmak közül tehát egyik sem kivételes, nincs kizárólag csak itt kapható egyedi termék, léteznek az országban jelentősebb, nagyobb vonzáskörzetű, nagyobb forgalmú vásárok. Az itt kirakodó árusok többsége más településeken is megtalálható másik vasárnapokon. A Duna mentén, a Dunántúl, az Alföld és a Felföld találkozásánál épült város a múltban fontos kereskedelmi központ volt. Az infrastruktúra fejlődése folytán Vác jelentősége csökkent, de regionális központ szerepét megőrizte. A vásár helye, az időpontok, az árusok elhelyezkedése, a helyi és környékbeli - sokszor még viseletbe öltözött - vásárlók kavalkádja, a hangulata mégis megismételhetetlenül egyedivé teszi a váci vásárt. IRODALOM Andrásfalvy Bertalan 2006 Vásár, búcsúvásár, sokadalom. In: Vásárok világa I. Szekszárd Dankó Imre 1991 A magyar vásárok néprajza. In: Kézművesség. Magyar néprajz III. Akadémiai Kiadó, Budapest Csukovits Anita (szerk.) 2006 „Kettőn áll a vásár...” A Tragor Ignác Múzeum kiállítási katalógusa. Vác Tragor Ignác 1923 Váci érdekességek. Vác 1936 Az emberi élet Vácon és vidékén... Vác Sápi Vilmos (szerk.) 1983 Vác története I—II. Studia Comitatensia 13-14. PMMI, Szentendre Viga Gyula 1990 Árucsere és migráció Észak-Magyarországon. Debrecen-Miskolc 224
