Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Bődi Erzsébet: A szatmári svábok lokális identitása a régió és az etnikum viszonylatában
és derekukat széles övszíjjal fogták össze. A svábok mindenkor arra törekedtek, hogy a megtermelt terményből önellátáson kívül eladásra is jusson. A tej-, termény- és dinnyepiacon mint árusok, rendszerint ők voltak többen. Károlyról még dal is született: „Großkarol ni schene Stadt!” Nagykároly nem volt messze egyik szomszédos sváb falutól sem, lovas kocsival két óra alatt a városba lehetett érni, még a legtávolabbi faluból is. A második világháború után számos munkahely létesült a városban az egykori papírgyár helyébe alakult olajgyárban, gépgyárban és számtalan közoktatási, egészségügyi és közigazgatási intézményben. Ekkor már biciklivel közlekedtek. A trianoni országhatár kitűzése után a gazdag Vállaj és Mérk gazdái és iparosai már nem árulhattak Nagykárolyban, központi településük Mátészalka lett, ami sohasem jelentett számukra olyan hazai élményt, haszonnal járó élénk kereskedelmi forgalmat, mint Nagykároly, ahol otthon érezték magukat, anyanyelvükön beszélgethettek más falvak lakóival, ahol rokonokkal, barátokkal találkozhattak. A két világháború között a Nagykároly környéki kistérségben a szülőföld, az otthont adó lakótér szépítésével kapcsolatban egy érdekes folyamat bontakozott ki. Ehhez a folyamathoz több sváb település is csatlakozott. Eredménye ugyanis példát adó lett. A sváb falvak településszerkezete mindenhol rendezett, utcáik tiszták, lakóházaik karbantartottak. A nagykárolyi kistérségben található Csanálos és Mezőfény már a 30-as, 40-es években szakszerűen gondozott virágoskertjeivel és virágokkal szegélyezett utcáival a paraszti életmódtól szokatlanul feltűnő képet mutatott. El is nevezték a legszebb falvaknak. Módos házak falvainak,13 A kívülállók úgy vélték, hogy a lakásberendezésük, a virágos, rendezett udvaruk azért alakult ki, hogy dísznek szolgáljon és legyen mit felmutatni a tulajdonosoknak. Az ott lakók sokat adnak a külsőségekre. Valóban napjainkig is ez a két falu nagyon kellemes látvány nyújt rendezett udvaraival, virágos tiszta utcáival, forgalmas országútja és a határba naponta kijáró csorda ellenére. A két falu példáját ezután követte Kaplony, Kálmánd és Szanyiszló is. Hogyan is magyarázzák ennek a különleges szép környezetnek a kialakulását szomszédos településen lakó svábok? Szerintük ez a „szépítési” kedv akkor vált valóra, amikor az egy tömbben lakó svábok már nem tudtak kitől vásárolni földet a megtakarított pénzükért. Csanálos és Mezőfény is etnikailag homogénné vált. (Leszámítva a viszonylag kisszámú cigánytelepet). Magyar falvakkal nem voltak határosak, ahol alkalomadtán földet vásárolhattak volna. Az államhatár a csanálosiakat különösen sújtotta. Elválasztotta őket Vándorárus Csanáloson 13 BenedekZ. 1971. 209
