Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Kemecsi Lajos: A tatai csapók
fel a konyhai edények között 4 tothos tály és 4 tothos tányér meglétét az összeírok Supka Ferenc hagyatékában.48 A tatai csapók és posztósok háztartásaiban általában 10 — 30 tányér, és több mint egy tucat különböző méretű fazék került összeírásra. Nemcsak fazekasok termékeit, hanem a jobb minőségű, drágább, manufaktúrákban készített porcelánokat is megtalálhatjuk a csapók leltáraiban. „14 tataiporczolán tányér" szerepel Barabás Ilona csapómester özvegye hagyatékában 59 Ft értékben.49 A hagyatéki leltárak segítségével a tatai csapók műveltségi szintjéről is információkat nyerhetünk. A leltárakban szereplő könyvek között a leggyakoribbak a vallásos kiadványok. Ezek mellett kalendárium és ún. ponyva irodalom is szerepel kisebb számban. Rich Mihály posztós 1819-es leltárában csupán egy kalendárium szerepel.50 A könyvek értékét nem minden összeírás tartotta szükségesnek részletesen felsorolni. Erről árulkodik az 1796-ban elhalálozott Haupt Sebestyén tóvárosi posztós hagyatéka, ahol a „haszontalan könyvek” értéke nem érte le a „csikmák szűrő” árát sem.51 Más esetben a hagyaték összértékéhez is viszonyítható a könyvek ára.52 Legtöbbször csak a könyvek számát adják meg az inventáriumban. A tatai és tóvárosi iparosok írástudásáról a hagyatéki leltárakban szereplő tárgyak nem nyújtanak közvetlen bizonyítékot. A tanúként szereplő aláírások gyakorlatlan kézre vallanak, még saját neveik esetében is. Az egyetlen íróeszköz, ami a feltárt inventáriumokban szerepelt I kalamáris, amely mellett rögtön ott szerepel a megjegyzés, hogy a gyermekeké,53 Előfordult a tatai posztós leltárak között olyan is, amelyben számvető táblát találhatunk. Az nem megállapítható, hogy a gazda vagy esetleg a család más tagja, iskolás gyermek használta-e?54 A gazdagabb kézművesek háztartásában a szobák falait nem csak vallási tárgyú képek díszítették. Kedvelt ábrázolás volt a 19. század első harmadában az ún. esztendőnek 4 részei címmel jelölt sorozat. Előfordult a keresztény szenteket bemutató képekkel vegyesen az első szoba falán Saturnus, Mercurius, Apollo ábrázolása is.55 A tatai kézművesek kölcsön- és pénzügyletei is kutathatóak a hagyatéki leltárak segítségével. Ez elsősorban a hagyaték szerkezetéből adódik, a leltárak passzívum része az adósságokat, míg aktívum része az örökhagyó másnak nyújtott kölcsöneit tartalmazza. Készpénz ritkán szerepel a csapómesterek és özvegyeik hagyatéki leltáraiban. Kölcsönt adtak a mesterek, de az összvagyon összegéhez általában képest elenyésző mértékben.56 így Matusik Jánosnak halálakor összesen 65 Ft-tal tartozott három adósa.57 Nagyobb összeggel tartoztak a tehetős csapómesternek, Matusik Józsefnek 1815-ben. 604 Ft mellett még a kereskedőnél lévő kész szűrök árával, 200 Ft-tal is. A legnagyobb kölcsönt Lauka János örökösei hajtották be. Több mint tízezer forintot adott kölcsön az örökhagyó korábban.58 48 NM Inventarium Gy. 0999. sz. 49 NM Inventárium Gy. 1357. sz. 50 NM Inventárium Gy. 4017. sz. 51 NM Inventárium Gy. 4077. sz. 52 így pl. 1818-ban Supka Antal szegényes 252 Ft-os hagyatékából 9 forintot tettek ki a könyvek. NM Inventárium Gy. 4080. sz. 53 NM Inventárium Gy. 0999. sz. 54 NM Inventárium Gy. 3999. sz. 55 Lauka János tehetős csapómester inventáriuma 1811-ből. NM Inventárium Gy. 3214. sz. 56 Vő. Szabó 1993. 64-65. 57 NM Inventárium Gy. 1447. sz. 58 NM Inventárium Gy. 3214. sz. 139
