Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Kemecsi Lajos: A tatai csapók
tavaszi búza 3 Kereszt és kukoricza 40 Ft értékben szerepel. A Cséke tó aljai kertek között 992 négyszögölön vagyon a kertben 14 almafa, 20 körtvélyfa, 85 (!) szilvafa, 20 ágy káposzta palánta, 67 ólma és körtvély oltovány, 20 ágy őszi káposzta, 7 ágy zeller űltetmény, 15 ágy sárga répa, 3 oltott sárga baratckfa és 16 ágy uborka...a Kertben található Kő épület... pálinka főző Kazány kádal együtt? A leltár alapján részletes képet nyerünk a korszakban elterjedt különböző gyümölcsfák és kerti vetemények jellegéről és értékéről egyaránt. A mezővárosi iparosok földműveléséről is értékes adatokat közöl az összeírás. Még a gazdag és tekintélyes Szerenka Adám leltárában is szerepelnek azonban a mesterséghez szükséges eszközök. A ház nagyságát és berendezését a kézműves mester anyagi helyzete alapvetően meghatározta. A ház értéke méretétől és állapotától egyaránt függött. A lakóház alaprajzi tagolódása hasonló a parasztházakéhoz. A legtöbb esetben négyhelyiséges házat írtak össze: elülső ház, konyha, hátulsó ház, kamra. A hátsó szoba berendezése mindenütt szerényebb volt. Elsősorban alvásra, ruhák, illetve ágynemű elhelyezésére rendezték be, esetenként kamraként funkcionált. A mesterség gyakorlásához szükséges műhelyt legtöbb esetben szintén a második szobában, esetleg a kamrában rendezték be. Előfordult a ház helyiségeinek felsorolásakor a cselédszoba említése is. Ezekben az esetekben itt találjuk a mesterséghez szükséges szerszámokat is.23 24 Kivételes az olyan házleírás, mint Supka Ferencé akinek 4 szobája, 2 konyhája, 2 kamrája és külön műhelyháza is volt. Az értéke is jelzi méretét. (800Ft.)25 A posztósmesterek - a némileg eltérő munkafázisok miatt (mint amilyen a gyapjú festése) - házainál rendszerint találunk ún .festő házat is.26 Szerenka Ádám házának és lakáskörülményeinek megismeréséhez különösen jó forrás a Bauer József által 1841 júniusában kiállított számla az elvégzett üveges munkákról. „Az első szobákban 7 ablakok, 2 konyha ablakok, tseléd szoba, speis ablak és bolt ablak, az fonyo szobában 4 ablak szinte üveges munka, istálo ablak összesen 58 Ft értékben,”27 28 Fennmaradt néhány olyan leltár, amely alapján bizonyítható, hogy egyes kézművesek nem rendelkeztek saját ház tulajdonnal, hanem bérelték műhelyükkel együtt. Ilyen helyzetben volt „az elszökött Supka Antal” csapó, aki Tóth Joseftöl bírta a házat 110 forintba ”.2S Az 19. század első harmadában egy használt „szüvő szék” értéke 7 Ft körül volt. A legfontosabb szerszámok ezen kívül a kerekek, kárt székek, ilfák (8 Ft) és a csapó széke к (1,50 Ft) voltak. A posztós és a csapó hagyatéki leltárakban fennmaradt eszközkészlet alapján is el lehet különíteni a két mesterség tatai és tóvárosi képviselőit. A posztósok „mesterséghez való szerszámai’ között soha nem szerepel az íjfa vagy a csapószék, míg a csapóknál lényegesen kevesebb a fonáshoz szükséges eszköz, a csévéllő. Készáru a mesterek több mint 10%-ának a hagyatéki irataiban szerepel. Rendszerint szűrnek feldolgozott állapotban raktározták a műhelyben vagy a padláson. Értéke az összvagyonhoz mérten nem túl jelentős. így pl. Supka Márton 1810-ben meghalt csapómester 6568 Ft-os hagyatékából 6 vég szűr 372 Ft értékben képviselte a késztermékeket.29 23 NM Inventarium Gy. 3706. sz. 24 Pl. Barabás Ilona özvegy leltára 1802-böl NM Inventárium Gy. 1357. sz. 25 NM Inventárium Gy. 0999. sz. 26 NM Inventárium Gy. 4068. sz. 27 NM Inventárium Gy. 3706. sz. 28 NM Inventárium Gyűjtemény 4080. sz. 29 NM Inventárium Gy. 1409. sz., kivételként értékelhető Lauka János hagyatéka ebből a szempontból, 1100 Ft értékű szűr feljegyzésével. NM Inventárium Gy. 3214. sz. 136
